Elbírálja szerdán, legkésőbb csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa azokat a fellebbezéseket, amelyeket az államellenes bűncselekményekkel gyanúsított Galambos Lajos, Laborc Sándor és Szilvásy György első fokon elutasított előzetes letartóztatását indítványozta. Ezt mondta lapunk kérdésére Molnár Lajos, a kémkedéssel elsőként meggyanúsított Galambos Lajos védője, aki szerint a döntést a tábla a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését elutasító Fővárosi Bíróság (FB) Katonai Tanácsának küldi meg. Az ügyvéd az államtitokká minősített eljárással és az ezzel járó titkos ügyiratkezeléssel magyarázta, hogy a döntésről az érintettek és védőik csak személyesen, az FB-n kapnak majd tájékoztatást.
*
Molnár biztos benne, hogy a táblabíróság helybenhagyja a kémkedéssel nem gyanúsítható Galambos házi őrizetét, és ezt bizonygatta a Magyar Hírlapnak nyilatkozó nyugdíjas tábornok is. Az elhárítás volt vezetője a lapnak azt mondta, hisz az igazságszolgáltatásban, mert ártatlan, pályafutása során mindig a hazáért cselekedett, és nincs félnivalója.
A katonai ügyészség még június 28-án kémkedés gyanújával őrizetbe vette Galambos Lajost, három nappal később a felbujtással gyanúsított Szilvásy Györgyöt, július 1-jén pedig a bűnpártolás gyanújával kihallgatott Laborc Sándort. A nyomozó hatóság mindhármuk, illetve az ügyben felbukkant P. László előzetes letartóztatását kezdeményezte, azonban ezt az FB csak a biztonsági cég tulajdonosa esetében tartotta megalapozottnak, Galambos házi őrizetbe kerül, Szilvásy és Laborc pedig szabad lábon védekezhet.
Az osztrák bíróság megszüntette Galambos régi ismerőse, a csempészügyletekről elhíresült Egymásért alapítvány egyik alapítója, Jakubinyi Róbert kiadatási őrizetét, amelyet a magyar katonai bíróság elfogatóparancsa nyomán három hete rendeltek el. A Népszabadság úgy tudja, a férfi bécsi lakásában várja, hogy döntsenek az ügyében, a hatóságok pedig lábára erősített adóvevővel ellenőrzik, betartja-e a házi őrizet szabályait. Jakubinyi neve az Egymásért-ügyben, a titkosszolgálati hátterű alapítvány egyik alapítójaként is felmerült, ahogy Galambosé is, aki a kuratóriumnak is tagja volt, amikor a vámcsalási botrány miatt lemondani kényszerült. Jakubinyit a magyar hatóságok azért hallgatnák ki, mert a gyanú szerint jelentős kárt okozott a költségvetésnek, amikor többmilliárd forintnyi orosz tőkéből egy részvénytársaságon keresztül Mol-részvényeket vásárolt magyar állampolgárok nevére, majd a papírokat orosz kezére játszotta.
Lendvai Ildikó szerint az ügyészségnek nyilvánosságra kellene hoznia a volt titkosszolgálati vezetőket érintő vádakat. A szocialista politikus szombati sajtótájékoztatóján kijelentette: nemcsak a felmerült vádak, hanem az érintettek korábban betöltött tisztségei miatt is a lehető legteljesebb nyilvánosságra van szükség. Amíg ez nem történik meg, és még a vádat sem ismerheti meg a nyilvánosság, „sötét gyanúval” kell élni a kormány ellen – fogalmazott a képviselő.
Kémbotrány: hamarosan jogerős döntés
A hét közepéig kiderül, szabadlábon vagy a rács mögül védekezhetnek-e a kémbotrány gyanúsítottjai, Galambos Lajos és Laborc Sándor, a polgári hírszerzés korábbi, egymást váltó főigazgatói és Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, akiknek előzetes letartóztatásáról a táblabíróság mondja ki a jogerős verdiktet. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészségnek több részletet kellene nyilvánossá tennie.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!