Évekig forgalmazták a pénzintézetek a devizahiteleket, és egészen a válság kitöréséig, a törlesztőrészletek megemelkedéséig csak nagyon kevesen kifogásolták ezeket. Mostanában azonban egyre többen vitatják azt, hogy jó ötlet volt bevezetni a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönöket a magyar piacra. Mi a baj a devizahitelekkel?
– Az egyik probléma az, hogy ezek valójában nem devizahitelek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból az látszik, hogy a magyar lakosság forintban tartott megtakarításai meghaladták a hitelezés szintjét. Ez azt jelenti, hogy a bankok a lakosság megtakarításaiból finanszírozhatták a hiteleket, nem kellett nekik külföldi forrásokat bevonniuk. Egyébként az a tény is az előbbi állításomat támasztja alá, hogy ezeket a kölcsönöket nem lehet devizában törleszteni.
– A banki szakemberek szerint azért volt szükség a devizahitelek bevezetésére, mert a szocialista kormány megszüntette a kamattámogatott forinthiteleket, így drágává váltak a hazai fizetőeszközben folyósított kölcsönök.
– Mint elmondtam, a magyar emberek megtakarításaiból lehetett volna finanszírozni a hitelezést. A bankok többek között azért hiteleztek frankban, hogy árfolyamnyereségre tegyenek szert. Ez az úgynevezett carry trade üzlet, amikor valaki alacsony kamat mellett vesz fel hitelt az egyik országban, amit aztán magas kamatok mellett fektet be egy másikban. A két ország kamatszintje közötti különbség a nyereség, ami eltűnik, ha változik a devizaárfolyam. Ebből következik, hogy ilyen üzletet csak rövid távra szabad kötni. Nálunk a bankok ezt a szabályt nem tartották be. Rávették a lakosságot, hogy hosszú megtérülésű befektetésbe, ingatlanba, gépkocsiba tegye a pénzét, ami garantált veszteség a hitelfelvevőnek.
– Ez alapján állítja azt, hogy a devizahitelek hibás termékek, és az ügyfeleket kár érte?
– Nem csak ez alapján. Azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben a bankok azt állítják, ezek frankhitelek, a svájci alapkamat alakulásához alig van köze a kölcsönök kamatainak. Miközben a bankok azzal indokolják a hitelek drágulását, hogy ők is drágábban jutnak forráshoz, arról nem beszélnek, hogy a válság első hónapjaiban a svájci alapkamat hatalmasat esett. Ez a változás azonban nem mutatkozott meg a hazai hitelkamatokban. A törlesztő-részletek emelkedésének harmada írható az árfolyam számlájára, a maradéknak a hitelkamatok megemelése az oka. Pedig amikor a kölcsönöket folyósították a bankok, akkor a svájci kamat még 2,3 százalék volt, a válság alatt viszont 0,1 százalékra esett.
– A válság meg is bénította a hazai hitelpiacot. Mit gondol, mi az oka annak, hogy olyan nehezen indul be Magyarországon a hitelezés?
– Az állomány jelentős része jelzáloghitel. Amíg a bankok úgy látják, hogy a kölcsönök visszafizetése nagyon bizonytalan, ráadásul a részleges árverezési tilalom miatt nem tudják érvényesíteni a tulajdonosi jogaikat, nem fognak kapkodni az új ügyfelek után. Legfeljebb ha tényleg nagyon jó adósnak tűnnek.
– Ez elég pesszimista megközelítésnek tűnik. Mit kellene tenni? Nem lehet mindenkit kirakni az utcára.
– Először közgazdaságilag és jogilag kellene tisztázni a fogalmakat. Devizahitel-e a devizaalapú hitel? De a legfontosabb, hogy ha a felek svájci frank alapú szerződést kötöttek, és a bank minden részletet a svájci frank átváltási árfolyama alapján számított ki, akkor köteles a kamatoknál is a svájci nemzeti bank referenciakamatát alkalmazni. Csak akkor lehessen valakit kilakoltatni, ha valóban tartozik! Ennek pedig előfeltétele az elszámolás.
Orbán Viktor: Gratulálok, Márton Viviana! - fotó