Nyelvünk múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a magyarok krónikájáról, a vallásról, népi kultúránkról, térformáinkról, képzőművészetünkről és irodalmunkról, színjátszásunkról, mozgásanyanyelvünkről, filmművészetünkről, tudományos és technikai felfedezéseinkről, illetve a fotográfiáról jelentetett meg rendhagyó kalauzt a Napkút Kiadó. Nem enciklopédikus merítésű, civilizációtörténetbe hajló összegzésről van szó, sokkal inkább az emlékeztető zsebkönyvnél és kisokosnál sokkal többet mondó, igényes olvasóknak ajánlott szakmai munkáról – a szerkesztők ugyanis tudományterületük nagyjait kérték fel a témaköröket bemutató tanulmányok elkészítésére. A tizenhat tudós között van nyelvész, író, építész, művészettörténész és folklórkutató – elismert szakemberek idehaza, többen világszerte is.
A fényképekkel, térképekkel gazdagon illusztrált, jó minőségben kiadott könyvben a tudósok értelmezései világítják meg a magyar gondolatvilág, észjárás és mentalitás kérdéseit. Egy-egy fejezetben a régmúlt ismertetése mellett napjainkig vezető információkat kap az olvasó. Megismerjük a magyar parasztzenét, a csónakos fejfát, a busójárást, a Nyugat szerkesztőségét, Jávor Pált, Bajor Gizit, Gál Péter falra szerelhető, űrkorszaki mosógépét, Sobri Jóskát s Bakfark Bálint képét lanttabulatúráján. Az egyedülálló népi kultúránk fejezetben a tiszai dobóháló éppúgy bemutattatik, mint a muravidéki fekete és piros hímes tojások, a hortobágyi vásár vagy a beás köszörűs. Ismert feltalálóinkon túl a hosszan játszó hanglemez és a valóban használható televízió feltalálójáról, Goldmark Péter Károlyról írnak, vagy Pavlics Ferencről, a holdautó főkonstruktőréről, illetve Őry Hubáról, az Airbus egyik megalkotójáról, valamint a Word és Excel program kidolgozásában részt vevő Charles Simonyiról.
Hátára fekve, enyhe mosollyal elterül a vízben egy köpcösebb férfi Escher Károly Bankigazgató fürdik című, 1938-ban zselatinos ezüstre készített sajtófotóján. A gazdasági világválság közepette, ma sem lehetne hitelesebben ábrázolni pénzintézeti felső vezetőt. A Magyar kulturális kalauz fotográfiáról szóló művelődéstörténeti összegzésében André Kertész, Brassai, Cornell, Martin Munkácsi, Ergy Landaut és Stefan Lorant is megjelenik. Az autonóm fotográfia mellett a táj- és városképfotózás, a sajtó-, valamint a szociofotó történetével, jeles alkotóival is megismerkedhetünk.
(Magyar kulturális kalauz. Szerk.: Bognár Antal–Szondi György. Napkút Kiadó, Budapest, 2011. Ára: 3950 forint)
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat