Megkezdődött az adósságcsökkentés korszaka

Történelmi léptékű változásnak, egy új korszak kezdetének érzékeltette tegnap Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy hazánk egy lépéssel, csaknem öt százalékponttal csökkentette az államadósságát. Az első csatát a kormányfő szerint megnyertük, a folytatás ősszel várható, amikor újabb fontos lépést teszünk az 50 százalékos GDP-arányos államadósság elérése felé.

Sikerpropaganda? A szocialisták és a Jobbik is bírálta az Orbán-kormány bejelentését az államadósság mérsékléséről. Az MSZP szerint az államadósság csökkentésekor a kormány félrevezeti az embereket, és olyasmivel dicsekszik, ami nem az ő érdeme, az adósságcsökkentés ugyanis a magán-nyugdíjpénztári vagyon „elrablásával” történik meg – közölte az MSZP elnöke. Mesterházy Attila kifejtette: a Bajnai-kormány szigorú költségvetési politikája helyett az Orbán-kabinet adó- és gazdaságpolitikája miatt szállt el az államadósság, amit idén csak „rablásból” tudtak kiigazítani. A Jobbik szerint egyre nagyobb lesz a szakadék a kormányzat sikerpropagandája és a valóság között. Az ellenzéki párt szerint a megtakarítások felélése nem tartozik a felelős kormányzati intézkedések közé. A Jobbik úgy látja, a kormány gazdaságpolitikáját jól jellemzi, hogy idén 529 milliárd forint nyugdíjpénztári vagyont él fel az ország. (MTI)

Kilenc év után először jelentősen csökkentettük az ország adósságát, és ezzel megnyitottuk a stabil adósságcsökkentés korszakát – jelentette be a kormányülést követően Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben. Az államadósság – mint mondta – nem egy közgazdasági probléma, hanem „ellenség, amely, ha nem győzzük le, ő győz le minket”. – Az első csatát megnyertük azáltal, hogy egy lépésben közel 5 százalékponttal csökken az államadósság, aminek következtében a bruttó hazai termék (GDP) 81 százalékáról 77 százalékára esik vissza a mutató. Öszszesen 1341 milliárd forintot „fizettünk vissza – hangsúlyozta. A kormányfő azt is hozzátette, hogy átalakították az államadósságot újratermelő rendszereket is, például „a magánnyugdíjpénztáraknak nevezett nyugdíjtőzsdéket”. A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy az Európai Unión belül rekordnak számít a hazai államadósság-csökkentés mértéke. A változást tegnap délutánra a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján található „adósságmérő” is tükrözte.
– Olyan gazdasági átrendeződés zajlik, amely sikertelenné tesz eddig sikeres országokat, másoknak pedig esélyt és lehetőséget kínál. Hogy ki tud sikeressé válni, azon áll vagy bukik, hogy mennyire lesz képes tartósan csökkenteni az eladósodottságát. Ez nekünk azért is fontos, mert nagyjából húsz éve, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, azt gondoltuk, hazánk visszanyerte szabadságát, függetlenségét. Azóta keservesen megtapasztaltuk, hogy kétféleképpen is le lehet igázni egy nemzetet; nemcsak karddal, de adóssággal is – mutatott rá. Szerinte a legnagyobb jóindulattal sem lehet a mostani helyzetet szabadságnak nevezni, amikor minden tíz befizetett adóforintból hét adósságszolgálatra megy. A kormányfő szerint mindezért fontos feltárni, mi is történt az elmúlt nyolc évben: „butaságból vagy szándékosan” adósították el az országot annak vezetői. A polgári kormány ugyanis 52 százalékon adta át az adósságot, amelynek mutatója 2010-re 81 százalékra emelkedett. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány ismét 50 százalékos szintre kívánja leszorítani a tartozás mértékét. – Ha ezt sikerül elérni, erős és sikeres ország lesz Magyarország, ahol meglesz a plusz egymillió munkahely, az embereknek megéri majd dolgozni, ugyanis a munkájukból nem mások gyarapodnak, és a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, közlekedés) színvonala mindenki számára magasabb lesz – zárta mondanivalóját Orbán Viktor.
A miniszterelnök hatperces sajtónyilatkozatában nem tért ki arra a rádiós interjúban tett kijelentésére, miszerint ősszel újabb nagyobb adósságcsökkentő program következik, s jövőre is folytatódik a mérséklés, amit törvényben meghatározott ütemtervvel is támogatnak majd. A TV2-nek Orbán azt is elárulta: a következő, kora őszi adósságcsökkentés mértéke 2–3,5 százalék között várható. Itt beszélt arról is, hogy úgy számol, 2014 májusáig 70 százalék alá tudják vinni az államadósság mértékét, s az 50 százalék elérése a következő ciklus reális célkitűzése lehet.
– Az adósságcsökkentés második fordulója adódhat a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett, de fel nem használt hitelrészlet visszafizetéséből. A 3,5 milliárd eurós összegből a kormány 1,8 milliárdot használ fel a Mol-részvények viszszavásárlására, tehát hozzávetőleg 1,7 milliárd marad adósságtörlesztésre, ha ezt az utat választaná a kormány. Ez a megoldás GDP-arányosan 1,7 százalékpontos államadósság-csökkentést eredményezne – magyarázta a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte az is elképzelhető, hogy a 250 milliárd forintos zárolás a kelleténél többnek bizonyul majd, és ebből is lehet 0,1–0,2 százalékos államadósság-csökkentést végrehajtani. Ezen kívül novemberben kétmilliárd eurót kell visszafizetni az Európai Uniónak (az IMF-nek csak a jövő évtől kell törleszteni), erre a tételre is gondolhatott a miniszterelnök. Erre a célra már végbement a forrásbevonás a tavaszi devizakötvény-kibocsátással, ami már megjelenik az államadósságban. Ha novemberben visszafizetjük a pénzt, az 2 százalékpontos államadósság-viszszaesést eredményez majd. – A magánnyugdíjpénztáraktól viszszaáramló vagyon fennmaradó része (még 1400 milliárd forint, ami vállalati részvényekben és készpénzben van) helyét már megtalálta a kormány, nem valószínű, hogy ebből jelentősebb adósságcsökkentés következhetne be. E forrásból 530 milliárdot állami nyugdíjakra költ a kormány, 300 milliárdot kap a MÁV, csaknem 80-at a BKV és 200 milliárd jut a magánszféra és a közszféra együttműködésével megvalósuló úgynevezett PPP-beruházások kivásárlására – tette hozzá Suppan Gergely. A konvergenciaprogram szerint az év végére 75,5 százalékos szintre kellene visszaesnie a mutatónak. Az elemző szerint az eddigi jelek alapján 2011 végére ennél alacsonyabb szintre is csökkenhet az államadósság.

Hitel. A héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Bankkal aláírt egy megállapodást összesen 735 millió euró értékű hitel felvételéről. E kölcsönökből uniós alapokból támogatható magyarországi térségfejlesztési beruházások valósulnának meg.

*

Egymásra mutogató szocialisták

Ki a felelős azért, hogy az előző két választási ciklusban csaknem harmadával megugrott az államadósság mértéke? Ezt a kérdést az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság két korábbi kormányfőnek és négy pénzügyminiszternek tette fel az elmúlt időszakban. A szocialista politikusok – a tényeknek ellentmondóan – egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy nem az ő működésük alatt szállt el az adósság.

Medgyessy Péter: „Az államadósság nem az én működésen idején ugrott meg jelentősen.” A 2002-ben kormányra került miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított száznapos programot. Úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze egy százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból, amit közel 200 milliárd forinttal emelt meg.

László Csaba: „A száznapos programmal a kormány igen nagyot kockáztatott.” A Medgyessy-kormány pénzügyminisztere azt mondta, hogy amikor átvette a tárcát, már hat negyedéve hanyatlott a növekedés, az előző kormány lakástámogatásáról kiderült, hogy finanszírozhatatlan. Elismerte, 2002 nyarán nem számolt a monetáris politikával kapcsolatos későbbi konfliktusokkal, illetve a rettentően drága autópálya-építésekkel sem.

Draskovics Tibor: „A köztisztviselők 100 százalékos béremelése ugyanolyan rossz volt, mint a közalkalmazottak 50 százalékos és a fegyveresek 70 százalékos fizetésemelése.” Míg fideszes bírálói szerint Draskovics Tibor – akit 2004-ben Medgyessy nevezett ki, de 2005-ben már Gyurcsány váltott le – háromszázalékos államadósság-emelkedésért felel, a volt tárcavezető az Eurostatra hivatkozva ebből csak 0,8 százalékot ismert el.

Veres János: „Végig nyílt lapokkal játszottam, és 2006-ban 140 helyen beszéltem arról, hogy a választások megnyerése után reformokat kell végrehajtani.” Állítása szerint saját párttársaival is szembefordult a 2006-os választási kampány során Veres János pénzügyminiszter, aki mindkét Gyurcsány-kormányban ellátta ezt a posztot.

Oszkó Péter: „Amikor elődömtől átvettem a posztot, akkor a fő cél az ország finanszírozhatóságának megőrzése volt.” A Bajnai-kormány pénzügyminisztere a szocialista kormányzás legfőbb hibájának a 2002-es béremelést, az ötéves adócsökkentést nevezte, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Gyurcsány Ferenc: „Ugyanabban a bűnben vagyunk, ha bűnben vagyunk.” Elődeire mutogatott Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök is az államadósság jelentős növekedéséért a parlament vizsgálóbizottságának meghallgatásán. A politikus szerint az első Orbán-kormány 2002-ig 570 milliárddal, a következő Medgyessy-kormány 800, saját kormánya pedig 520 milliárd forinttal növelte a büdzsét terhelő adósságállományt.