Öngyilkos fiatalok

Az internet segítségével talált egymásra az a két fiatal lány, akik Budaörsön, egy parkolóban magukra zárt autóban mérges gázt előállítva együtt követtek el öngyilkosságot. Nem ez volt az első kísérletük a saját életük kioltására. A sajtó részletekbe menően tárgyalta a tragédia részleteit. A média felelőssége, hogy az öngyilkosságokról szóló hírek tálalásánál figyelembe veszi-e azt a hatást, amit szándékai ellenére kiválthat azok körében, akik már küzdenek az önpusztító gondolattal.
Egyes szakemberek szerint öngyilkossági hullámot indíthat el a két lány esete. Láttunk már erre a jelenségre példát. A nyolcvanas években Molnár Csilla szépségkirálynő öngyilkossága után több öngyilkos fiatal követte a halálba a fonyódi lányt. Szomorú statisztikai tényadatok támasztják alá, hogy egyre több fiatal lesz öngyilkos. Egy idei felmérés szerint 2009-ben az előző évihez képest negyven százalékkal nőtt a huszonnégy év alattiak körében elkövetett öngyilkosságok száma, a húsz és huszonöt év közötti korosztályban még drámaibb a helyzet, itt hetven százalékkal nőtt az önkezűleg kioltott életek száma. Rihmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem pszichiáterprofesszora még rosszabb helyzetről számolt be, az általa ismertetett kutatási adatok szerint 2008 és 2009 között 67 százalékkal nőtt a 25 év alattiak körében az öngyilkosságot elkövetők száma, míg a15 és 19 évesek közt 217 (!) százalékkal. Súlyos, szinte megoldhatatlan probléma, hogy az internet tele van az öngyilkossággal foglalkozó oldalakkal, ezek fórumain a gondolattal már foglalkozó – attól szabadulni segítség nélkül nem képes – fiatalok szinte egymást bátoríthatják önpusztító tervük végrehajtására. A rendőrség ráadásul gyakorlatilag tehetetlen, egyébként sem tiltja törvény az öngyilkosság népszerűsítését, az ilyen vélemény is szabad.
A szakértők a legfőbb okok között említik a válások nagy számát, illetve azt, hogy tizenötezer kiskorúra csupán egyetlen gyermekpszichiáter jut. Sok esetben azok se jutnak el a megfelelő szakemberig, akiknél felfedezték a bajt. Vannak régiók, ahol a pszichiáteri segítségre szoruló gyerekeknek száz kilométerre kell utazniuk a terápiára, és sokszor hónapokat kell várni, mire sor kerül az első szakorvosi vizsgálatra.
Az alkohol, a drog, a munkahely elvesztése okozta trauma, az eladósodás miatt a kilakoltatás fenyegetettségével együtt járó stressz mind olyan hétköznapi szokványos gond, amivel az igen egészséges lelkű, kialakult személyiségű felnőtt embereknek is nehéz megküzdeniük. A létbizonytalanság, a kilátástalanság érzése könnyen kiválthatja a szorongást, a depressziót. Gondoljunk bele, sokszor jó diplomával a zsebben se sikerül ötről a hatra jutniuk a pályakezdő fiataloknak. A kudarcok sorozata – szerető családi háttér hiányában – elvezethet a mindent feladó, tragikus végső döntéshez.
Szakemberek szerint az öngyilkosságot megkísérlő gyerekek közül nagyon sokan valójában nem is akarnak meghalni. Csupán segélykiáltásnak szánják tettüket a környezetük számára. Ha idejében felfedezik a bajt, jó eséllyel tudnának is segíteni a megfelelő szakemberek. Ha elegen lennének.
Az öngyilkosságok számának növekedése egyébként nem csak magyar jelenség. Szinte egész Európa küzd a problémával. A napokban tették közzé annak a tíz európai országra kiterjedő kutatás eredményét, amely szerint 2007–2009 között a felnőtt, 65 évesnél fiatalabb korosztályokban is jelentősen emelkedett az öngyilkosságok aránya. A kutatók az okokat a pénzügyi válságban, a munkanélküliség 35 százalékos növekedésében vélték megtalálni.