Alapítási áldozati aknákat tártak fel magyar szakértő vezetésével nemzetközi régészcsoport tagjai Egyiptomban. A II. Szenvoszret fáraó (Kr. e. 1880–1873) halotti templomának közelében végzett ásatásuk eredményeiről a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa számolt be lapunknak. Horváth Zoltán elmondta, hogy a Középbirodalom korában, a tizenkettedik dinasztia negyedik uralkodójaként regnáló Szenvoszret várost alapított a Kairótól délre található El-Lahun körzetében. A település érdekessége, hogy tervezői fittyet hánytak a földrajzi adottságokra, inkább az elképzeléseikhez igazították azt – magyarázta az egyiptológus.
Mint megtudtuk, Hotep-Szenvoszret kezdetben a fáraó piramisát építő munkások, valamint a munkálatokat felügyelő hivatalnokok elszállásolására szolgált. Az uralkodó halála után azonban a fáraó halotti kultuszát ápoló papság költözött a település templomhoz közeli részébe. Itt álltak a szakrális hely működtetéséhez szükséges hivatali helyiségek is. A város nagyobbik, keleti fele viszont a Fajjúm oázis legfontosabb regionális központjává vált. Saját polgármesterrel, és mindazokkal a hivatalokkal rendelkezett, amelyek egy ekkora település működtetéséhez szükségesek.
Ezen a területen kezdték meg tehát a munkát Horváth Zoltánék 2008-ban, s itt bukkantak rá a ritkaságszámba menő régészeti leletekre is. Az ásatás vezetője elmondta, hogy a királyi templom alapítási ceremóniája alkalmával különböző rituálékat mutattak be, s ezek részeként az alapzat négy sarokpontjába egy-egy faragott aknát mélyítettek, ebbe pedig kultikus tárgyakat helyeztek. Az El-Lahun Survey Project nevű, négyévesre tervezett kutatási program résztvevői most abban bíznak, hogy hamarosan tovább dolgozhatnak a térségben, amely Horváth Zoltán szerint legalább harminc évre elegendő kutatási anyagot tartogat még.
origo.hu
Külügyi szóvivő: Egy Magyarország-Ukrajna átfogó együttműködési megállapodásban hangsúlyosan kell szerepelnie a magyar nemzeti közösség jogai visszaadásának
