Minden második házasság végződik válással hazánkban. A lesújtó arányon Kopp Mária orvos-pszichológus, kutató szerint úgy lehetne javítani, ha nálunk is tanítanák a társas készségek fejlesztését. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese azt tapasztalta, a leggyakoribb gond az, hogy a házaspárok az együttélés folyamán kialakult vitáikat nem tudják megfelelően kezelni, így a szidalmazások, vádaskodások gyűrűjéből sem tudnak kikerülni. Megfelelő oktatással, az empátiás készségek fejlesztésével, a partner pozitív tulajdonságainak elismerésével ugyanis a házaspárok egyfajta csodafegyverhez jutnának – véli a kutató. A társas kapcsolatok fejlesztésével Nyugat-Európa számos országában foglalkoznak, hiszen rádöbbentek arra, hogy a csonka családokban felnőtt fiatalok nem tudják kitől elsajátítani a társas együttélés szabályait.
– Hollandiában már óvodás korban tanítják ezeket a készségeket az óvónők úgy, hogy reggelenként körbeültetik a kicsiket és megkérik őket arra, beszéljenek a társaikkal kapcsolatos örömeikről, bánataikról. A gondozók a csoportfoglalkozásokon ügyelnek arra, hogy a konfliktusok megbeszélése ne csapjon át veszekedésbe, ellenségeskedésbe – magyarázta lapunknak Kopp Mária, hozzátéve, Angliában is fiatalkorban, az elemi iskola első osztályától tartanak kommunikációfejlesztéssel foglalkozó órákat.
A Magatartástudományi Intézet a közelmúltban vette át az Egyesült Államok egyik kutatócsoportjától az úgynevezett Életkészségek stresszkezelő programot. Ezt a módszert alakították át a magyar viszonyoknak megfelelően, s kidolgozták a gimnazista korosztályra alkalmazható változatát. Kopp Mária úgy látja, a jó kommunikáció, illetve a helyes konfliktuskezelés elsősorban készségfejlesztési módszerekkel tanítható, sokkal kisebb jelentősége van az elméleti oktatásnak. Ezért gyakorlati órákon mutatnák be a diákoknak, miként lehet a vitákat hatékonyan kezelni.
A 16 órás Életkészségek program több lépésből áll, tájékoztat a kutató, a gondolatok és érzések felismerése, majd tudatosítása mellett a negatív gondolatok és érzések csökkentésével is foglalkozik, továbbá feszültséglevezetési technikákat, kreatív problémamegoldást, önérvényesítő viselkedéstechnikákat is tartalmaz.
– Első lépésben a pedagógusokat készítjük fel az oktatásra, a távlati cél ugyanis az lenne, hogy a készségeket több tanóra, például osztályfőnöki, de a biológia- és a testnevelésórákon is lehessen oktatni – mondta az igazgatóhelyettes. A programot a Semmelweis Egyetemen már választható tárgyként oktatják, és hatékonyan alkalmazzák munkahelyi stressz kezelésére is.
Kényszerszinglik
A házasságok megmentése mellett szól az is, tudtuk meg Kopp Máriától, hogy a témában végzett vizsgálatok arra is rámutattak: az erősebbik nem számára egészségügyi szempontból is fontos védőfaktor a jó házasság. Kiderült az is, a férfiak jobban félnek a párválasztás kockázatától. A kutatók e témában öt éven keresztül vizsgálták a teljes finn népességet, s azt a következtetést vonták le, hogy a férfiak között azok, akik szinglik, két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 65 éves koruk előtt, mint a házasok. Az élettársi kapcsolatban élő férfiak is másfélszer nagyobb valószínűséggel halnak meg a házasokhoz képest. Ugyanez a vizsgálat mutatta ki azt is, hogy a gyermekvállalás is komoly egészségvédő tényező. A legnagyobb valószínűséggel ugyanis a két- vagy többgyermekesek élik meg a 65. évüket. Ehhez képest a nők esetében ötven százalékkal, a férfiak esetében harminc százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy megélik a 65. évet azok, akiknek nincs gyermekük. A házasságban élők bizonyítottan egészségesebb életmódot is élnek, mint a szinglik. A legfontosabb védő tényező a bizalom, a tartós kapcsolat, aminek ma már az élettani alapjait is kimutatták – hívta fel a figyelmet Kopp Mária.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon harminc százalék a szinglik aránya, de Kopp Mária szerint az érintetteknek mindössze három százaléka az, aki tudatosan, hosszú távon választaná életformául az egyedüllétet. Megtudtuk, a tévhitekkel ellentétben a szinglik között a férfiak és a nők aránya megegyezik, sőt a magányos férfiak között is ugyanannyian vágynak gyermekre, illetve párjuk megtalálására, mint a nők.
Meg nem született gyermekek
A hazai felmérések szerint húsz megkérdezett fiatal huszonnégy gyermeket vállalna szívesen, így a magyarok a többi európai országhoz képest a legcsaládcentrikusabbak. Az, hogy a tervezett utódok nem születnek meg, az igazgatóhelyettes szerint azzal magyarázható, hogy a fiatalok halogatják a gyermekvállalást. A legtöbb esetben ugyanis vagy nem találják meg a megfelelő partnert, vagy a feltételek hiányoznak, például nehezen tudják összehangolni a választott hivatásukat és a gyermekvállalást.
Kopp Mária arra is rámutatott, hogy míg a nyolc általánost végzett nők esetében megszületnek a tervezett gyermekek, sőt még több gyermek is világot lát a kezdeti célokhoz képest, addig az érettségizett és magasabb végzettségű nők körében – bár a szándék megvan – lényegesen kevesebb az újszülöttek száma. A szakember kifejtette, amíg a csak általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében a családtámogatásként kapott gyes összege is komoly jövedelemnek számít, addig a magasabb végzettségű orvosok, ügyvédek esetében a gyermekenként kapott havi harmincezer forintos gyermekgondozási segély megalázóan alacsony jövedelem.
A gyermekvállalás háttere
Kopp Mária szerint az 1988-ban, 1995-ben 2002-ben, illetve 2006-ban végzett országos reprezentatív felméréseik eredményei nyomán levonható az a következtetés, hogy a gyermekvállalás háttértényezői közül a legfontosabb a fiatalok számára a jó kapcsolat, de ösztönzően hat a gyermekvállalásra az állam és az önkormányzat támogatása is. A gyermekáldás előtt álló pároknál sokat nyom a latban az is, hogy van-e olyan családtag, aki tud a fiataloknak segíteni, ezért igen fontos a nagyszülők szerepe – emelte ki Kopp Mária.
– Különösen fontos a fiatalok számára, hogy a családi és a munkahelyi feladatokat össze tudják hangolni, hogy a tanulásba vetett erőfeszítések ne vesszenek kárba. Ma Európa többi országához képest nálunk a legalacsonyabb az otthoni távmunka, a rugalmas munkaidő és a részmunkaidő aránya. Hollandiában a nők 70 százaléka részmunkaidőben dolgozik, nálunk csak négy százalék – mondta az igazgatóhelyettes. Hangsúlyozta azt is, fontos volna rugalmas, munkahely közeli gyermekgondozási hálózat kialakítása is, hogy amikor a szülő dolgozik, családias, megbízható környezetben tudhassa a gyermekét. – Az igen jó népesedési mutatókkal rendelkező Franciaországban például nagyon elismert foglalkozás az úgynevezett anyasági asszisztens, egy olyan asszony, aki családi napköziszerűen hat-nyolc gyerek ellátását vállalja családias környezetben. Ezt az állam vagy az önkormányzat ugyanúgy támogatja, mint a bölcsődéket, óvodákat, de a fenntartásuk sokkal olcsóbb – tette hozzá. Az igazgatóhelyettes leszögezte, a gyermekvállalás alapvető feltétele volna, hogy a gyermekes fiatal párok olcsó, támogatott bérlakást kapjanak, vagy ha egyetemisták, főiskolások, a kollégiumban jussanak olcsó kisebb alapterületű lakáshoz.
– Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy segítsük a tervezett, kívánt gyermekek megszületését, hiszen ez mind az egészségügy, mind a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának az alapvető feltétele – szögezte le Kopp Mária.
origo.hu
Magyar Péter volt barátnője szerint kisfia jövőjével is fenyegette őt Magyar Péter
