A nyílt államcsőd elkerülhető, amennyiben a görög parlament ma és holnap megszavazza a további megszorításokat és a privatizációval kapcsolatos lépéseket, marad azonban a csőd közeli állapot Athénban – mutatott rá a Magyar Nemzet kérdésére Kőrösi István, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki szerint a délkelet-európai ország előtt vagy a továbbvergődés, vagy az azonnali fizetésképtelenség útja áll. „A legjobb forgatókönyv esetében is – ha a takarékossági intézkedéseket a társadalmi ellenállások sem hiúsítják meg – csak a következő három év hidalható át óriási nehézségek árán, a tartós kilábalás jelei nem láthatók. A válság további mélyülése várható, zsugorodik a belső fogyasztás, a turizmus viszszaesik, az ipar teljesítménye igen gyenge” – jegyezte meg a szakember. Ezek alapján úgy gondolja, hogy Athén – ha erőfeszítései az adósság további fizetését valamennyire lehetővé teszik is rövid távon – a jelenleg a GDP-je 158 százalékára rúgó államadósságát képtelen lesz visszafizetni. Ha a görögök egyáltalán nem vennének fel hiteleket ezután (ami elképzelhetetlen), adósságállományuk jövő év végére csak a kamatterhek miatt a GDP 166 százalékára nőne. „A hellén válság egyelőre megoldhatatlannak tűnik, a legjobb esetben is a problémák későbbre tolódnak” – hangsúlyozta Kőrösi István.
Legfrissebb elemzésében a Citigroup arra mutatott rá, hogy az adósság egy részét el kell engedni nemcsak Görögország, de Írország és Portugália esetében is, továbbá az Economist írásában Athén adósságainak a megfelezését hangoztatta. A hetilap szerint ez még elviselhető sokkot okozna a piacoknak, amelyek – ellentétben a 2008-as Lehmann-csőddel – számolnak a görögök elbukásával. Kőrösi István a témában megjegyezte, hogy az elengedésnek egyedül Görögország esetében van valamennyi valószínűsége.
origo.hu
Gulyás Gergely: Most a hazugság bajnokai rágalmaznak
