A csapda megmaradt

Tegnap óta számos változtatással próbálja védeni az üdülési jogot vásárló, gyanútlan vagy figyelmetlen vevőket egy új kormányrendelet. Az alapvető probléma viszont továbbra sem változik: aki ilyen szerződést köt, annak a kiugrásra – tizennégy nap letelte után – továbbra sem lesz lehetősége, és a beugróként fizetett összeg egyszer és mindenkorra elveszik.

Üdülési jog – meglehetősen sokan vágtak bele ebbe az elsőre jól csengő, később azonban súlyos és megoldhatatlan terhet jelentő üzletbe. A gyanútlan és figyelmetlen vevők általában évente néhány hetes pihenési lehetőséget vásároltak egy-egy üdülőben, sokszor milliókért, majd ezután szembesültek azzal, hogy a lehetőség igénybevételéért – fenntartási díj címén – további összeget kell fizetniük. Némelykor ráadásul annyit, amennyiből az üdülési jog vétele nélkül is meg lehetett volna szervezni a nyaralást. Az üdülési jogot értékesítők a szerződések megkötése előtt általában nem adtak teljes körű tájékoztatást, így a vásárlók sokszor csak utólag szembesültek azzal, hogy a vételből kiszállni nem tudnak, azt felmondani nem lehet, az üdülő megosztott használati jogának megszerzése pedig nemcsak egyszeri költséget jelent, hanem folyamatosan viheti a pénzt.
A tegnap hatályba lépett új kormányrendelet most azzal kívánja orvosolni a problémát, hogy kimondja: a vevőknek a szerződéskötés előtt írásbeli tájékoztatót kell kapniuk a vállalkozásoktól, méghozzá díjmentesen – emeli ki az egyik legnagyobb változást a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Ugyanígy tisztázni kell azt, hogy melyek a szerződés részeként nyújtandó alapszolgáltatások, és melyek az azokon kívüli igénybe vehető létesítmények, valamint azt, hogy ezek használatáért kell-e külön fizetni. A szerződésekhez kapcsolódó formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell azt is, hogy a megállapodást 14 napig indoklás nélkül fel lehet mondani. Ha a vállalkozás megsérti az ez utóbbival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, a visszamondás határideje egy év és tizennégy napra bővül. A rendelet előírja azt is, hogy termékbemutatós értékesítés esetén már a meghívónak is tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy a rendezvényen a fogyasztóval megpróbálnak szerződést kötni.
– Ezek a változások nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy az üdülési jogról szóló szerződéseket a visszalépési határidő letelte után is fel lehessen mondani. E dokumentumokban tipikusan nem szerepel semmi arról, hogy miképp lehet felbontani ezeket a megállapodásokat. A feltételeket diktáló, üdülési jogot értékesítő vállalkozásoknak pedig nem érdekük, hogy a felmondás lehetőségét belefogalmazzák a szerződésekbe. S mivel a jogszabály továbbra sem kötelezi erre az eladókat, ez a kitétel várhatóan a jövőben sem szerepel majd ezekben az iratokban – mondta lapunknak Ruszthi Hunor ügyvéd. Emiatt az üdülésijog-szerződésektől a jövőben sem lehet majd megszabadulni. Fontos az is, hogy az új szabályok csak a tegnaptól megkötött megállapodásokra vonatkoznak, így a korábban megkötött szerződésekből eredő vitás helyzeteket e változtatás nem orvosolja.