Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium már a nyár elején bejelentette, hogy elkészült a magyartermék-rendelet, információink szerint a szabályozás tervezete mind a mai napig a Miniszterelnökségen van. Vagyis a korábbi sajtóhírekkel ellentétben azt hazánk nem küldte el az Európai Uniónak jóváhagyásra, tehát még az is feltételezhető, hogy az új jogszabályt a legjobb esetben is csak jövő év elején hirdethetik ki. Úgy tudjuk, a rendelettel kapcsolatos késlekedés most sem véletlen, ugyanis miként a korábbi verzióval, úgy a mostanival kapcsolatban is ugyanaz a gond merülhetett fel, nevezetesen, hogy nem csak egyetlen definíciót alkalmaznak arra, milyen élelmiszert nevezhetnek magyarnak. A legutolsó változat értelmében a tárca szakértői magyar és hazai terméket is megkülönböztetnének, ami sokak szerint fogalomzavart okozhat, vagyis kétségbe vonja magának a rendeletnek az értelmét.
A tárca első körben egy „száz százalékban magyar”, és „magyar” elnevezésekkel operáló rendeletet készített elő, amit később kénytelenek voltak átdolgozni. Ezek után július elején már a társadalmi vita lezárásáról számoltak be, jelezve, hogy ennek megfelelően el is elkészült a magyartermék-rendelet tervezete, s küldhetik Brüsszelbe. A hazai piacvédelmet elősegíteni hivatott jogszabálytervezet értelmében a feldolgozatlan növényi és állati termékeket csomagolni is idehaza kell, hogy rákerülhessen a magyar termék címke. Feldolgozott termékek gyártói akkor élhetnek ezzel az elnevezéssel, ha csak a különböző adalékanyagokat vagy fűszereket szerzik be külföldről. Hazai termék elnevezést a tervezet szerint akkor lehet használni, ha az élelmiszer legalább felerészt itthoni alapanyagból készült. A hazai feldolgozású termék elnevezést pedig azoknál az importösszetevőket tartalmazó élelmiszereknél használhatják, amelyeknél minden feldolgozási fázis itthon megy végbe.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
