Megfelel a népszámlálás az adatvédelmi, statisztikai, kisebbségi és népszámlálási törvényeknek – jelentette ki egy tegnapi sajtótájékoztatón Virágh Eszter (képünkön), a felmérés szóvivője, aki leszögezte: a Központi Statisztikai Hivatalból (KSH) egyedi adat soha nem kerülhet ki, név nem szerepel a kérdőíveken, a lakcímet pedig a személyes adatoktól külön kezelik. Hozzátette: titoktartási kötelezettségről szóló szerződést íratnak alá a mintegy 50 ezer közreműködővel. Az adatvédelmi biztos hivatalával együttműködési megállapodást kötöttek, s a program elejétől a kérdőívek megsemmisítéséig állandó kapcsolatban lesznek, továbbá fizikai értelemben is biztosítják az iratok védelmét.
Utalt arra, hogy a számlálóbiztosokat számtalan norma és kötelezettség köti. Számlálóbiztos-igazolvánnyal kötelesek bejelentkezni, kérésre a személyi igazolványukat is fel kell mutatniuk, széljegyzeteket nem írhatnak a kérdőívekre, és nem módosíthatják a válaszokat – sorolta. Megemlítette, hogy mintegy 500 oktatót készítettek fel a számlálóbiztosok képzésére, akik egységes tanterv alapján, mintegy ezer helyszínen hallgatnak majd kérdezéstechnikai és kommunikációs tudnivalókat.
Civil szervezetek is segítik munkájukat, leginkább az anyanyelvre, vallási, nemzetiségi hovatartozásra vagy fogyatékosságra vonatkozó kérdéseknél kívánják a válaszadási kedvet növelni. Például romaszervezetek aktivistái is felhívják a népszámlálás fontosságára a figyelmet. Kátainé Csincsák Éva, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta: mindenkiről gyűjtenek adatokat, aki Magyarországon életvitelszerűen él. A külföldiek közül azoknak kell válaszolniuk a kérdésekre, akik legalább három hónapja élnek az országban. Azokat a magyar állampolgárokat is megkeresik, akik átmenetileg, nem régebben, mint 12 hónapja külföldön tartózkodnak.
origo.hu
Rejtélyes bejegyzést tett közzé Magyar Péter volt barátnője
