Eddig elképzelhetetlennek vélt csillagot fedezett fel a világegyetem peremén egy nemzetközi kutatócsoport: az SDS J102915+172927 katalógusjelű objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után mindössze hétszázmillió évvel született, és megkérdőjelezi az elfogadott csillagképződési elméleteket – jelentette a távirati iroda a Nature magazinban megjelent tanulmány alapján. A nemzetközi kutatócsoport Elisabetta Caffauval, a Heidelbergi Egyetem csillagászával az élen egy évtizeden át kutatta az égboltot fémekben szegény csillagok után.
– Ezek az objektumok a kezdetleges univerzum relikviái: vegyi összetételük a korabeli csillagképződési folyamatok fosszilis „lenyomata” – hangsúlyozta Caffau. A kutatók a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) digitális égboltfelmérési program részében készült felvételekről komputer segítségével választották ki a több százezer lehetséges objektum közül a húsz legígéretesebb csillagot, majd ezeket a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) óriási teleszkópjával (VLT/Very Large Telescope) vizsgálták.
Az újonnan felfedezett csillag vegyi összetételének elemzése kimutatta, hogy az objektumot a csillagok első nemzedékének szupernóvaként való felrobbanása hozta létre.
Mint Caffau kifejtette, a csillagnak, amely szinte kizárólag könnyű elemekből áll, valójában nem is lenne szabad léteznie, mert a közkeletű elmélet szerint a szén és az oxigén az „alapanyagok” lehűtéséhez szükségesek, hogy a csökkenő hőmérséklet következtében „összeeső” gázokat „beszippanthassák” a csillagok. „Kutatásaink megmutatják, hogy a világegyetem nagyon kezdetleges vegyi összetétele mellett hogyan zajlott az alacsony tömegű csillagok képződése” – emelte ki a csillagász.
Elisabetta Caffau hozzátette: bár szokatlan az újonnan felfedezett objektum összetétele, nem lehet kizárni, hogy több kortársa is létezik, amelyek keresését a kutatócsoport folytatja a jövőben.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
