Következő mérkőzések
Románia
18:002024. július 02.
Hollandia
Ausztria
21:002024. július 02.
Törökország

Tizenéves áldozatok

Tizenegy iskolából 446 felső tagozatos diák vett részt azon a felmérésen, ami a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatban készült a Pandóra szelencéje című nemzetközi projekt részeként. Kiderült, hogy a megkérdezett diákok 17 százalékával történt szexuális bántalmazás vagy visszaélés. A jelentés a hazai helyzetértékelésen túl rámutat arra is, hogy a jogi szabályozás számos helyen problémás, megfelelő védelmet csak a 12 év alatti gyerekek kapnak, az idősebbek csupán minősített esetben. A bűncselekmények visszaszorítása érdekében cselekvési terv kidolgozására lenne szükség.

Munkatársunktól
2011. 09. 25. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenhárom és tizenöt év közötti tanulók töltötték ki legnagyobb részben (76,9 százalékban) azt a kérdőívet, aminek célja a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos adatok összegyűjtése volt. A jelentés idén készült a Pandóra szelencéje című projekt részeként, amely egyidejűleg zajlott négy országban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában. Hazánkban tizenegy iskolából összesen 446 felső tagozatos tanuló vett részt a felmérésben.
A kutatás során felvett adatok elemzéséből a jelentés készítői arra következtettek, hogy a megkérdezett diákok 17 százalékával történt szexuális bántalmazás vagy visszaélés. A tanulók átlagosan 9 százalékával (lányok: 12 százalék, fiúk: 5,5 százalék) fordult elő, hogy egy felnőtt simogatta, vagy úgy érintette meg a testét, hogy attól ő kellemetlenül érezte magát. A diákok 4 százaléka kapott már szerelmes üzenetet felnőtt személytől és 3 százalékuknak mutattak olyan fényképet, filmet, videót vagy újságot, amiben meztelen emberek szerepeltek. A gyerekek 3,4 százaléka jelezte, a felsorolt eseményeken kívül előfordult, hogy felnőttek szexuális együttlétre kérték vagy webkamerán mutogatták a nemi szervüket nekik. A fent említett bántalmazások gyakoriságára is rákérdeztek. A válaszokból kiderült: a gyermekek 10,9 százalékánál egyszer; 6,4 százalékánál többször és 1,2 százalékánál folyamatosan megtörtént vagy megtörténik az esemény. A válaszadók közül voltak olyanok, akikkel rokonok próbáltak szexuálisan visszaélni. A tanulók 30,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a környezetében van olyan gyermek, aki szexuális erőszak áldozata lett, és mesélt a vele történtekről.
Az elemzés szerint a bántalmazott gyerekek általában tűrték a velük történteket és dühöt éreztek.
A pedagógusok szemszögéből
A felmérésben a tizenegy hazai iskolából 206 pedagógus vett részt. A megkérdezett tanárok úgy vélték, hogy egy esetleges szexuális bántalmazásnak tünete lehet a gyermek fokozott szorongása, magatartászavara, gyenge iskolai teljesítménye, kialvatlansága és a regresszió. Többségük szerint az a gyerek, aki kortársait vagy a nála kisebbeket szexuálisan bántalmazza, vagy viselkedésében szexuális jellegű megnyilvánulások vannak, valószínűleg maga is áldozattá vált.
A pedagógusok válaszaiból az is kiderült, hogy a szexuális abúzussal kapcsolatos feljelentés elmulasztásában szerepet játszhat az, hogy a tanár fél a család vagy a közösség bosszújától, esetleg a gyermeket félti ugyanettől. A pedagógusok attól is tartanak, hogy a feljelentés többet ártana, mint segítene. Sokan abban sem bíznak, hogy az iskola vezetése és a hivatalos szervek meg tudják oldani a problémát.
A megkérdezett tanárok 35,6 százaléka azt is elismerte, hogy keveset tudnak a szexuális visszaélésekről, ezért a jelentés készítői célul tűzték ki a pedagógusok szélesebb körű tájékoztatását is.
Komolyabban kezelik a problémát?
A Pandóra szelencéje című jelentés szerint egyre több gyermek, illetve fiatal sérelmére elkövetett cselekmény derül ki. A nyilvánosságra került erőszakos közösülések száma 2006-ban 79 volt, 2010-ben pedig már 116. 2006-ban 185 esetben regisztráltak szemérem elleni erőszakot, tavaly pedig 244 esetben. A dokumentum készítői szerint a számok arra utalnak, hogy a rendvédelmi szervek kezdik komolyabban kezelni a problémát. Az említett időszakra vonatkozó rendőrségi statisztikák szerint átlagosan a bűncselekmények 84 százalékát követik el a gyerekek ellen a családon kívüli körből. Közben azonban a családon belül elkövetett bűncselekmények – rendőrségnél megjelenő – aránya fokozatosan növekszik: 2006-ban mindössze 7,2 százalék volt, 2010-re azonban már 25 százalékra emelkedett. Egyre több családon belül elkövetett bűncselekmény kerül tehát a rendőrség látóterébe, de ez a dokumentum készítői szerint még mindig nem közelíti meg az egyéb felmérésekből valószínűsíthető arányokat.
Elkövetők minden társadalmi osztályból
Mind a rendőrségi, mind a bírósági statisztikák szerint az elkövetők többsége férfi, és az adatok arra engednek következtetni, hogy nagyobb részük legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A felmérés készítői szerint ez a megállapítás leginkább azzal függ össze, hogy a hatóság leginkább az alacsony társadalmi státusú elkövetőket „látja”. Hibás tehát azt a következtetést levonni, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nem követnek el szexuális visszaélést és erőszakot, hiszen ennek a kutatások szerint minden társadalmi osztályban azonos az előfordulása.
A jelentés készítői szerint trendek figyelhetők meg azzal kapcsolatban, hogy a regisztrált bűncselekményekből mennyi jut el a vádemelésig, hány esetben ítélik el az elkövetőt, illetve, hogy hol „vész el” az ügyek nagy része. Eszerint a 2006–2010-es időszakban az ügyeknek átlagosan 64 százaléka jutott el a vádemelésig, és átlagosan 36-37 százalékukban kapott büntetést az elkövető. Tehát az ügyek egy jelentős része még azelőtt szűnik meg, hogy a vádemelés megtörténne, további jelentős részük pedig a vádemelés után, a bíróságon.
A bűncselekmények típusát vizsgálva a jelentés készítői arra jutottak, hogy azon ügyekből jut el a legkevesebb a bíróságig, illetve a büntetésig, amikor „tiltott pornográf felvétellel éltek vissza”. Az arány itt mindössze 20 százalék, illetve 16 százalék. Az arány megrontás esetén a legmagasabb: 58 százalék jutott el a bíróságig és 50 százalékban szabtak ki büntetést.
A nyomozás megszűnésének okai között leggyakrabban az szerepel, hogy nem állapítható meg az elkövető kiléte. Ez az eredmény is utal a nyomozás és a bizonyítékok gyűjtésének fontosságára. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes bűncselekményekért milyen büntetést kaptak az elkövetők, akkor kiderül: átlagosan 39 százalékban szabtak ki végrehajtandó börtönbüntetést, és átlagosan 30 százalék kapott felfüggesztettet. A felfüggesztett börtönbüntetést kapók aránya megrontás esetén figyelemre méltóan magas, átlagosan 53 százalék.
Huszonnégyből egy derülhet ki
Nehéz pontosan megmondani, hány érintett van, illetve hogy hányan kérnek segítséget, mivel az állami és a civil szervezetek nem vezetnek erre vonatkozóan statisztikákat. Óvatos becslések szerint a szexuális erőszakkal kapcsolatban Magyarországon huszonnégyszeres látenciáról beszélhetünk (az érték a tizenkétszeres és a harminchatszoros között mozog), ami azt jelenti, hogy huszonnégy esetből átlagosan egy derül ki.
A gyerekek mentális állapotára vonatkozóan a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és az Eszter Alapítvány szakemberei szerint szintén nehéz konkrétumokat mondani, hiszen ez nagyon változó lehet. Függ például az elszenvedett erőszak jellegétől, időtartamától, a gyerek életkorától, az elkövető személyétől (sokkal súlyosabb lehet a hatás, ha az elkövető olyasvalaki, akitől a gyerek függ, vagy akiben megbízik). Az eseménytől részben vagy egészen független faktorok is befolyásolhatják, hogy a gyermek menynyire tud jól megbirkózni az eseményekkel. Ilyen lehet a gyerek személyisége, a támogató, szerető környezet, a család megléte vagy hiánya, a szocio-ökonómiai helyzet, a szülők mentális betegsége, illetve a korábbi esetleges erőszakos vagy traumatikus események.
A Vadaskert szakemberei szerint a kisebb gyerekeknél alvászavar, bevizelés figyelhető meg tünetként, nagyobbaknál deviáns, antiszociális viselkedés, a társak felé irányuló agresszió, tanulási zavar
és szorongás jelentkezhet. Említik a túlzott szexuális érdeklődést is a szexuális erőszakot kísérő tünetként.
A területi gyermekvédelmi szolgálatok tapasztalatai szerint a szexuális visszaélés gyerek áldozatai gyakran érzelmileg és testileg is elhanyagoltak, veszélyeztetettek. Nem ritka a bántalmazás a családban, amelyet a gyerek, illetve az anya is elszenved. A gyerekeknek gyakran magatartási, érzelmi és kötődési problémáik vannak, szoronganak és depresszívek. Súlyos bántalmazások esetén poszttraumás tünetegyüttes és öngyilkossági késztetések is előfordulhatnak.
Problémás a szabályozás
A dokumentum készítői szerint a hazai jogi szabályozás számos helyen problémás. Megfelelő védelmet csak a 12 év alatti gyerekek kapnak, az idősebbek csak minősített esetben. Az eljárás ugyanis a legtöbb esetben magánindítványhoz kötött. Mivel a gyerek nem tehet önállóan feljelentést, mert ehhez a törvényes képviselőjére van szükség, sok esetben gyakorlatilag az elkövetőtől, vagy egy annak szintén kiszolgáltatott, nem elkövető szülőtől függ, hogy indul-e eljárás. Elvileg a gyámhatóság az ilyen esetekre kijelölhet eseti gondnokot, de kérdéses, hogy nem túlzás-e a gyerektől várni, hogy a saját törvényes képviselőjét megkerülve – aki adott esetben a bántalmazó – eljusson a gyámhatósághoz.
A jelentés készítői úgy vélik, általában a nyomozás túlzott mértékben fókuszál az érintettek tanúvallomására, és erre alapozza a bizonyítást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nincs hatékony eljárás arra az esetre, amikor az eljárás ugyan hivatalból – tehát nem magánindítványra – indul, de a nem bántalmazó szülő félelemből él a tanúvallomás-megtagadási jogával. Jelzik: sok esetben a gyerekek ellen a családban vagy az ismerősök által elkövetett visszaélések felderítetlenek maradnak.
A jelentés megállapította azt is, hogy nincsenek a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyek nyomozására, illetve a gyermekek kihallgatására vonatkozó, olyan kötelező érvényű rendelkezések vagy protokollok, amelyeket speciálisan az ilyen áldozatok szükségleteinek és traumatizáltságának figyelembevételével alakítottak volna ki.
Cselekvési terv készül
A felmérés elkészítését a szakemberek szerint az tette szükségessé, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásáról nem álltak rendelkezésre pontos és áttekinthető adatok a négy ország egyikében sem. A területtel foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek szerint az ilyen eseteknek csak az elenyésző hányada jut a hatóságok tudomására: Európában minden tizedik, Magyarországon körülbelül minden huszonnegyedik. Ahhoz, hogy e téren változás következzen be, a helyzetfelmérésen túl cselekvési terv készítésére és a megvalósításban számos szakterület összefogására van szükség. Móricz Ilona, a jelentést kiadó Független Médiaközpont igazgatója az Indexnek kijelentette, a jövőben cselekvési tervet fognak kidolgozni a gyerekek elleni szexuális bántalmazás visszaszorítása érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.