Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve – figyelmeztetett David Smith, az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja. A brit kormány most tíz országot céloz meg felülvizsgált külpolitikája részeként, hogy megvédje ezt az emberi jogot – írja a V4NA.
Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek – jelentette a Religion Media Centre.
Az Egyesült Királyság tíz országra fog összpontosítani, megnevezve Vietnámot, Algériát, Indiát, Nigériát, Pakisztánt, Kínát, Szíriát, Ukrajnát, Afganisztánt és Irakot. Elmondta, hogy ezeket a szükséglet súlyossága, az Egyesült Királyság diplomáciai kapcsolatai és az előrelépés lehetősége miatt választották ki. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is, hivatkozva a Pew Research Center kutatására.
Kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:
A valláson vagy meggyőződésen alapuló üldöztetés, amelyet maguk az államok és társadalmi csoportok követnek el, a világ minden kontinensén zajlik.
Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről.
A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat
– fogalmazott.
Júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés-templomban.
„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József-templom papja, amely a Szent Illés-templom közelében található.
Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni
– fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.
„Elvesztettem minden reményemet, hogy van még itt élet számunkra” – mondta egy fiatal, rémült keresztény nő, aki lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – mondta egy másik nő.
A Szíriában, főleg az ország déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött, az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.
A mészárlásokat részben a bosszúvágy táplálja, mivel a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad híveinek tekintik.
A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is.
A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.
Az új kormány ígéretei a vallási kisebbségek védelméről nem valósultak meg, a nemzetközi közösség pedig nem lép fel hatékonyan. A keresztények száma drasztikusan csökkent, míg 14 évvel ezelőtt a lakosság tíz százalékát adták, addigra ma már alig két százalékát teszik ki.
Július elején félelmetes jelenséggel szembesültek a keresztény közösségek.
A szíriai Safitában szórólapokat találtak templomok ajtaján, amelyek keresztények – kortól függetlenül – meggyilkolására, nők rabszolgasorba taszítására és otthonaik kifosztására szólítottak fel, mindezt vallás nevében.
Borítókép: Szíriai keresztények (AFP)
Sokan három éve foglyok voltak.
Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az uniós bürokráciának fontosabbá vált Ukrajna, mint a saját tagállamai.
A szólásszabadság csorbítására tesznek kísérletet anarchista szervezetet.
Sokan három éve foglyok voltak.
Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az uniós bürokráciának fontosabbá vált Ukrajna, mint a saját tagállamai.
A szólásszabadság csorbítására tesznek kísérletet anarchista szervezetet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az uniós bürokráciának fontosabbá vált Ukrajna, mint a saját tagállamai.
A szólásszabadság csorbítására tesznek kísérletet anarchista szervezetet.
Egyre több a bizonyíték arra, milyen aljas módszerekkel dolgoznak a kényszersorozók, hogy a frontra és a biztos halálba küldjék az ukránokat.
Zelenszkij jelenleg nem legitim vezető, aki jogi dokumentumokat írhatna alá a rendezésről – jelentette ki az orosz külügyminiszter.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója egy interjúban kritizálta az EU-t.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő burkoltan megzsarolta Magyarországot, arra célozva, hogy csak akkor nem fogják támadni a Barátság kőolajvezetéket, ha hazánk álláspontja megváltozik Ukrajna EU-csatlakozásáról.
Az illusztrációkban bővelkedő, élfestett kötet művelődéstörténeti időutazásra is hív.
A szólásszabadság csorbítására tesznek kísérletet anarchista szervezetet.
A családjával már megtette, mert azt szeretné, ha rá irányulna a figyelem.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
