Miért bombázza Izrael Szíriát, és kik azok a drúzok?

Izrael katonai beavatkozást hajtott végre Szíriában, miután egy déli tartományban fegyveres konfliktus robbant ki a drúz lakosság és a szír kormányerők között. A harcok egy drúz kereskedő elrablásával kezdődtek, és több mint 300 halálos áldozattal jártak eddig. Az izraeli légicsapások Damaszkuszt és asz-Szuvajdát is érintették. A szíriai feszültség nemcsak katonai, hanem vallási és etnikai szinten is súlyosbodik. A tűzszüneti próbálkozások pedig eddig sorra elbuktak.

Szír fegyveres katona Fotó: OMAR ALBAW Forrás: Middle East Images

Izrael háborút indított Damaszkusz ellen, miközben halálos összecsapások zajlanak drúz frakciók és a kormányerők között a dél-szíriai térségben. A konfliktus középpontjában az asz-Szuvajda tartomány áll, és veszélyezteti Szíria törékeny, háború utáni politikai átmenetét. A harcoknak már több mint 300 halálos áldozata van, köztük civilek is. Az erőszak közvetlen kiváltó oka egy drúz kereskedő elrablása volt asz-Szuvajdában július 13-án, ami gyorsan fegyveres összetűzésekké fajult. A helyzet tovább súlyosbodott, amikor a szír kormánycsapatok megpróbálták helyreállítani a rendet, de összecsaptak a helyi drúz harcosokkal. Július 15-re Izrael katonailag is beavatkozott, azzal indokolva, hogy kötelessége megvédeni a drúz lakosságot Szíriában – egy kisebbséget, amelyet szövetségesének tekint. Ez a lépés drámai eszkaláció kezdetét jelentette. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán azt hangsúlyozta, hogy félreértés eredményezte a szíriai célpontok elleni izraeli légitámadást.

Szíria súlyos bombázás alatt áll, és a tűzszüneti próbálkozások sorra elbuktak
Fotó: RAMI ALSAYED/NurPhoto

Drúz–izraeli szövetség?

Izraelben a drúzokat hűséges kisebbségként tartják számon, sokan közülük katonai szolgálatot is vállalnak. Szíriában viszont megosztottak a drúzok az új vezetéshez való viszonyulás tekintetében: egyesek az integrációt szorgalmazzák, míg mások továbbra is bizalmatlanok a vezetéssel, és egy autonóm drúz régió kialakítását követelik. 

Szerdán Izrael hadereje több légicsapást is végrehajtott Damaszkusz központjában. Írtunk róla, hogy élőben közvetítette a szír híradó, ahogy Izrael bombázni kezdett. A szíriai tisztviselők szerint a damaszkuszi robbanás három halálos áldozatot és 34 sebesültet követelt. További csapásokat mért Izrael asz-Szuvajdára is – ez a terület drúz többségű, és közel fekszik a jordániai határhoz. A Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont – egy brit székhelyű háborús megfigyelő szervezet – szerint július 13. óta több mint 360 embert öltek meg asz-Szuvajdában.

A mostani csapások Izrael legsúlyosabb szíriai katonai műveletei a 2024. decemberi események óta, amikor is az izraeli hadsereg több száz katonai célpontot bombázott, miután a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad egy lázadók vezette offenzíva során hatalmát vesztette.

A decemberi offenzíva véget vetett a 14 évig tartó szíriai polgárháborúnak, és iszlamista irányultságú vezetést hozott a hatalomba Ahmed es-Saraa ideiglenes elnök irányításával. Az elnök elmondta, hogy a kormány a szunnita beduinok és drúz civilek közötti feszültségek fokozódása miatt avatkozott be, a helyzet stabilizálása érdekében.

Szíria új vezetése nyomás alatt áll

Saraa elnök, aki korábban dzsihadista harcos és az al-Kaida tagja is volt, és jelenleg Szíria átmeneti kormányát vezeti, csütörtökön beszédet intézett a nemzethez, amelyben a drúzokat Szíria szerves részének nevezte. Saraa Izraelt tette felelőssé a térségben fokozódó feszültségekért, és azt állította, hogy az izraeli kormányzat a szíriai rendszerváltást követő instabilitást kihasználva civil infrastruktúrára mért csapásokkal próbálja akadályozni az ország újjáépítését.

Megerősítjük, hogy jogaitok és szabadságotok védelme az elsődleges prioritásaink között szerepel

 – mondta, kifejezetten a szíriai drúzokat megszólítva. Azzal folytatta, hogy elutasítanak minden – külföldi vagy belföldi – kísérletet, amely megosztást akar kelteni köreikben. Majd hozzátette, hogy 

a szíriaiak nem félnek egy újabb háborútól, de az ország érdekei nem ezt kívánják.

Elmondta, hogy helyi frakciókat és drúz vallási vezetőket bíztak meg asz-Szuvajda biztonságának fenntartásával, felismerve a helyzet súlyosságát és az újabb háború elkerülésének szükségességét. Dr. Mohamad Elmasri, a Dohai Intézet médiatudomány-professzora szerint a beszéd jelentős eltérést mutatott a korábbi állásfoglalásokhoz képest. Ez egyértelmű figyelmeztetés volt Izrael felé: 

Szíria nem akar háborút, de nem is hátrál meg

 – mondta az Al Jazeerának a professzor. A szíriai külügyminisztérium az izraeli csapásokat elítélte, és Izraelt azzal vádolta, hogy tudatos műveleteket folytat a káosz terjesztése és a térség destabilizálása érdekében. Szíria álláspontjához több arab állam – Egyiptom, Katar és Libanon – is csatlakozott. Szaúd-Arábia kirívó támadásnak, Törökország pedig veszélyes destabilizációs kísérletnek nevezte az izraeli műveleteket.

Izrael indokai és a régiós következmények

Izrael szerint a katonai hadművelet válasz a drúzok elleni támadásokra, és célja megakadályozni, hogy iszlamista milíciák megvethessék a lábukat az izraeli határ közelében, különösen a Golán-fennsíkon. Izrael továbbá azzal is vádolja a szíriai erőket, hogy drúz civilek elleni gyorsított kivégzéseket hajtottak végre. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz a damaszkuszi csapások után így nyilatkozott: 

A damaszkuszi figyelmeztetéseknek vége – most fájdalmas csapások következnek.

Hozzátette: Izrael fokozni fogja a katonai nyomást, ha a szíriai erők asz-Szuvajdában maradnak.

Tűzszüneti próbálkozások és azok kudarca

Többnapos légicsapások és összecsapások után a szíriai belügyminisztérium szerdán új tűzszünetet jelentett be, és megerősítette, hogy a hadsereg megkezdte csapatainak kivonását asz-Szuvajdából. A tűzszünetet néhány drúz vezető közreműködésével kötötték, ám Sheikh Hikmat al-Hijri befolyásos vallási vezető azonnal elutasította azt, megkérdőjelezve annak életképességét. 

A korábbi békekísérletek is kudarcba fulladtak. A kedden kihirdetett tűzszünet órákon belül összeomlott. 

Kik azok a drúzok?

A drúzok egy arabul beszélő vallási közösség tagjai. Bár hitük tartalmaz iszlám elemeket, önálló vallásként tekintenek rá. Világszerte körülbelül egymillió drúz él, akiknek fele Szíriában, a többiek Libanonban, Izraelben és az izraeli fennhatóság alatt álló Golán-fennsíkon él.

Szíriában a lakosság mintegy három százalékát alkotják. 

Míg az izraeli drúz közösség hűségesnek számít az államhoz – például katonai szolgálat révén –, addig a szíriai drúzok történelmileg óvatos egyensúlyt tartottak fenn és egyszerre volt rájuk jellemző az együttműködés és az ellenállás. Asszad bukása után sok drúz frakció elutasította az új kormányt és inkább helyi milíciákra támaszkodtak – írja az Independent.

Borítókép: Szír fegyveres katona (Fotó: AFP)