Pompás. Minden stimmel.

Aztán néhány órával később ugyanez a 444 másik cikkben foglalkozik az üggyel, akkor a Botos Tamás nevezetű „újságíró”, így:

„Zavargások voltak szombat éjjel a közép-franciaországi Limoges-ben, több tucat maszkos, fémrudakkal és Molotov-koktéllal felfegyverkezett maszkos támadt a helyi rendőrökre. Az összecsapásokban legalább tíz rendőr megsérült, írja a Le Monde. A maszkos banda megpróbálta eltorlaszolni a RN141-es gyorsforgalmit, miközben rátámadtak arra járó autósokra.

»100-150 maszkos volt, akik Molotov-koktéllal, tűzijátékkal, kövekkel, vasrudakkal és baseballütőkkel voltak felfegyverkezve« – számolt be a helyi rendőrszakszervezet vezetője az AFP-nek. A hatóságok szerint bandaháború áll a történtek mögött.

»Ez nem egy spontán akció volt. A zavargók előre eltervezték az estét: előre felfegyverkeztek, és szervezetten támadtak« – figyelmeztetett Emile Roger Lombertie, a város polgármestere. A rendőrök csak könnygáz és gumilövedékek használatával tudtask rendet tenni hajnalra Limoges-ban.”

Teljesen pompás. Megint minden stimmel.

Következzék az Index, bizonyos  Dózsa Gergő György – mutatom:

„A francia településen a nemzeti ünnep óta tartanak az összecsapások a helyi rendőrség és az őket támadó csoport között. Július 19-én hajnalban zajlott le az eddigi leghevesebb küzdelem, amelyben egy nagyobb banda támadt rá a kiérkező hatóságok embereire, melyben tízen sérültek meg.

Limoges-ban nehéz éjszakája volt a helyieknek, ugyanis egy lopott, felgyújtott jármű ellenőrzéséhez érkező rendőröket egy 50-100 főből álló, vasrudakkal felfegyverkezett csoport vette körül, majd három órán keresztül kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a hatóság embereit − írta a Le Figaro.

Az akcióban tíz rendőr sérült meg könnyebben, de egyelőre nem vettek senkit sem őrizetbe az eset miatt. Emilie Abrantes limoges-i ügyész közölte, hogy az incidenssel kapcsolatban nyomozást indítottak hatóságok elleni erőszak miatt.

Szombaton hajnali egy óra körül kezdődött a zavargás a város legforgalmasabb útján, és megrongálták több helyi lakos járművét, majd rátámadtak a kiérkező rendőrökre. Emiatt utóbbiak erősítést hívtak a helyi csendőrségtől, és könnygázt vetettek be a gyújtogatók ellen. 

Három órával később, hajnali négy óra körül sikerült a rendet helyreállítani, azonban Bruno Retailleau polgármester szerint még nem ért véget a küzdelem, de köszönetet mondott a rendőrség embereinek helytállásukért. 

A zavargások a francia nemzeti ünnep, július 14-e óta tartanak, kedden és szerdán már a hatóságoknak kellett beavatkozniuk. Kedden Molotov-koktélokat és egy üzemanyaggal megtöltött benzines kannát foglalt le a rendőrség, majd ötven ember ellen indítottak eljárást. Helyi lakosok megjegyezték, hogy már 4-5 napja polgárháborús állapotok vannak a településen.”

Őrületesen örvendetes, hogy ez is mennyire pompás, és még mindig minden stimmel.

Vagy mégsem?

Próbát kérek! Tegye fel a kezét, aki szerint a Limoges-ben történteket a helyi katolikus iskola született francia növendékei követték el! Senki. Senki? Rohadt rasszisták!

Mindezek után pedig vizsgáljuk meg a többi vizsgálandót.

Van tehát két Le Figaro- és egy Le Monde-hivatkozásunk, Szilyke és Dózsa György Le Figarót olvas, a Botos meg Le Monde-ot.

És akkor most megmutatom önöknek, hogy nevezettek (Szily és Botos), akik nagyon korrekten, mondhatni szóról szóra fordították a Le Figaro és a Le Monde beszámolóját, mit hagytak ki nevezett lapok cikkeiből. Mi volt az egyetlenegy momentum, amit nagyon fontosnak tartottak kihagyni? Mutatom!

Le Figaro:

„»Négy-öt éve robbanásszerűen mennek a dolgok ezen a környéken. Számomra ez veszélyt jelent« – mondta Émile Roger Lombertie, a »bevándorló hátterű fiatalok lakta, nagy szegénységben élő környéket« leírva , amely szerinte »törvénytelen övezetté« vált.”

Le Monde:

„Emile Roger Lombertie polgármester »városi gerilla« csoportnak nevezte a tüntetőket. »Szervezettek, strukturáltak, van tervük, fegyvereik« – mondta. »Ez nem egy spontán tiltakozás volt, hogy valami miatt panaszkodjunk. Semmi ürügy, semmi. Arról van szó, hogy leromboljunk dolgokat, és megmutassuk, hogy a terület a miénk« – tette hozzá Lombertie. A közelben, Val de l'Aurence-ban zavargások törtek ki július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén. Lombertie szerint ez a »nagyon szegény környék, ahol bevándorló hátterű fiatalok élnek«, »törvénytelen övezetté« vált.”

Ez az, amit a libsi-komcsi sajtó szerint nem kell az emberek orrára kötni (hiszen úgyis tudják maguktól?). Amúgy a büdös komcsi-libsi The Guardian is így írt az esetről:

„A közelben, Val de l'Aurence-ban zavargások törtek ki július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén éjjel. Lombertie szerint ez a »nagyon szegény környék, ahol bevándorló hátterű fiatalok élnek«, »törvénytelen övezetté« vált.

Émilie Abrantes, a limoges-i ügyész azt mondta, hogy bár a környék közismert a kábítószer-kereskedelemről, nincs bizonyíték arra, hogy a zavargások összefüggésbe hozhatók a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos közelmúltbeli nyomozásokkal.”

S ha már egy filmmel kezdtük, lássunk egy másikat. Minden idők egyik legjobb filmje – az ilyen hozzám hasonló boomereknek – A profi, szintúgy a drága és csodálatos és felejthetetlen Belmondóval a főszerepben. 1981-ben mutatták be, tehát ’80-ban forgott. Van benne az a rész, amikor Belmondo hazaérkezik az afrikai fegyenctelepről, leszáll Párizsban a vonatról és elindul a városban. Hosszú snitt ez, Belmondo csak megy a városban (Párizs), szól a film remek zenéje (Ennio Morricone), a kamera darura szerelve követi a főhőst, és – kapaszkodjatok meg! – 

Negyvenöt év telt el. Érdemes lenne megismételni ezt a felvételt ma, ugyanott, ugyanazokon a helyszíneken, ugyanabban az időben. Azt hiszem, megdöbbennénk.

S hogy mi lesz azokkal a bevándorlókkal, akik szétverték, felgyújtották Limoges-t, akik megtámadták a tűzoltókat, a rendőröket és kirabolták az embereket? Semmi. Maradnak. És jönnek majd újak és újak.

S hogy mi lesz Franciaországgal?

Eltűnik.

De kit érdekel? A lényeg, hogy ne legyen leírva idehaza, ezek a rohadt gazemberek bizony mind bevándorlók…