E környék szinte lakatlan külterület volt a századforduló idején, s az akkor alig 2000 lakosú Pesthidegkút községhez tartozott. A Bikarétnek nevezett kertváros az első világháborút megelőző években kezdett benépesülni, ebben az időben épült ki ugyanis a hűvösvölgyi villamosvasút. Az 1930-as években a földet vásárló tisztviselők, munkások beköltözésével párhuzamosan kiépült a Máriaremetei út is. A fejlődésnek induló régió Remetekertváros néven 1950. január 1-jén vált Budapest második kerületének részévé.
Pesthidegkúton már a század elején sok hívő élt, s lelkipásztori ellátásuk egyre nagyobb gondot jelentett. Mielőtt ugyanis a szervita rend Máriaremetére érkezett, egyetlen plébános látta el a község két templomát: a plébániatemplomot és a máriaremetei kegytemplomot. Remetekertváros lakóinak mindkét templom mintegy két kilométer távolságra volt, így hamarosan felvetődött egy szükségkápolna létesítésének gondolata. A kertvárosi hívek számára 1929-ben létesült végül egy nyilvános kápolna a Schlachta család házában. Létrehozását Schlachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága nevezetű női szerzetesrend alapítója, közéleti személyiség és politikus kezdeményezte. A templom hirdetőtábláján ma is olvasható a szociális testvérek felhívása: fiatal lányokat várnak hivatástisztázó kurzusra, nyári lelkigyakorlatra. E szerzetesrend hívta meg akkoriban a kápolna papjait, s alapítójuk révén 1933-ban Bozsik Pál nyugalmazott gyöngyösi prépost-plébános, az egri egyházmegye papja lett a kápolna vezetője. Ő alapította meg egy évvel később az önálló remetekertvárosi egyházközséget, mely hálája jeléül a templom bejáratának jobb oldalán emléktáblát helyezett el Bozsik Pál prépost, az egyházközség első lelkésze, a templom építője tiszteletére, akit egyébként 1950-ben az ÁVH elhurcolt. 1936-ban a Nemzeti Újság pünkösdi számában közlemény formájában országos gyűjtést és a sírfülkékre előjegyzést kezdeményeztek a Szentlélek Úristenről elnevezett kriptatemplomra. Két hónap leforgása alatt a tervezett 500 sírfülkéből ötvenet lekötöttek. 1937-ben kerülhetett sor az alapkő letételére. A második világháború idején lassan folytak a munkálatok, de 1942 nyarára a templom nagyrészt elkészült. Ebben az évben, Péter és Pál apostol ünnepén szentelte fel a templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök. Az önálló lelkészséget 1955-ben emelték plébánia rangra. 1993 óta a templom és a plébánia az Esztergom–Budapest főegyházmegye kötelékébe került.
A műemléknek nyilvánított Szentlélek- plébániatemplom terveit Kismarty-Lechner Jenő készítette. A 2000 személy befogadására alkalmas templom máig befejezetlen: a toronyóra és a templomtorony süvege a második világháború miatt nem készült el, s a homlokzaton két szobor helye ma is üres. A templom az 1942-es állapotokat őrzi, azóta kevés átalakításon ment keresztül. A modern architektonikus művészet jegyeit hordozó templom nem hivalkodó, a legegyszerűbb eszközök, főként egyenes vonalak és síkok jellemzik. A homlokzat Árpád-házi szenteket ábrázoló szobrait Pál Mihály készítette, ezek közül hiányzik még kettő. A templom főhajója rendkívül tágas (hat-hat pillére hét szakaszra osztja, melyek tengelyeiben lévő ablakain a Szentlélek hét ajándékának mozaikjai láthatók), mellékhajója csupán közlekedésre szolgál. A vasbeton pillérek szobordíszítése sorfalszerű, a szentély felé vezetik a tekintetet. A mennyezet fényezett kőrisfa burkolatú, Börtsök János rajzai díszítik. A Szent Margit-ablakot Árkayné Sztehlo Lili készítette, a többi ablak Ungváry Sándor munkája. Remete Szent Pál hármasképét Molnár C. Pál festette 1953-ban. A főoltárkép Pogány Géza festőművész domborműve a Szentlélek eljöveteléről, mely 1982-ben készült el, ekkor került helyére.
A templom előcsarnokából megközelíthető karzaton található az orgona, mely a száztagú énekkar számára méretezett karzat területének egyharmadát foglalja el. Az orgona terve neves orgonaépítőnk, Geyer József munkája, s Pécsett készült 1948-ban. Hazánk hetedik legnagyobb orgonájaként tartották számon (ma a főváros egyik legnagyobbika).
A templomban található egy márványtábla és több szenteltvíztartó, melyek a világháborúban lerohant Lengyelországból Remetekertvárosba menekült s menedéket talált lengyelek emlékét őrzik, akik adományokkal járultak a templom építéséhez. Az emléktáblát 1995-ben helyezte el a lengyel követség a bejáratnál, lengyel és magyar nyelvű szöveggel: „a magyarországi lengyel honi hadsereg katonái és tisztjei, valamint parancsnokuk, J. Korkozovicz Barksi ezredes emlékére, akik 1934–44-ben hazájuk szabadságáért harcoltak.”
Néhány hete a templom honlapot létesített az interneten, melyen Remetekertváros és a Szentlélek-plébániatemplom történetéről, a jelenlegi templom építészeti jellemzőiről, a plébánia aktuális híreiről olvashatunk a remetekertvaros.communio.hu címen. A honlapról megtudhatjuk például, hogy legközelebb április 6-án tartanak ifjúsági gitáros szentmisét.
origo.hu
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu a holokauszt áldozataira emlékezett
