A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat

A több mint 165 évvel ezelőtt felfedezett és prototaxitok néven ismert létformák hatalmas megkövesedett struktúráit mind a mai napig nem tudták rendszertanilag kategorizálni a tudósok. A prototaxit ezzel kiérdemelte a legrejtélyesebb élőlény címet. Egy új, szakértői értékelésre váró tanulmány azt sugallja, hogy nagyon is jó oka van annak, hogy ezek a furcsaságok nem illeszkednek jól a törzsfejlődés fájához mivel egy olyan saját ágba tartoznak, aminek egyáltalán nincs modern megfelelője.

A legrejtélyesebb élőlény sem nem növény, sem nem gomba de még csak nem is állat Fotó: Zamin.uz

A legrejtélyesebb élőlény úgy néz ki, mintha egyenesen a világhírű sci-fi szerző, Stanislaw Lem Magellán felhők című regényéből lépett volna ki a földi élet színpadára. Körülbelül 400 millió évvel ezelőtt a késő szilur időszak fülledt mocsaraiban olyan ősi zsurlófélék, páfrányok és más prototípus-jellegű növények burjánzottak, amelyek mai szemmel nézve kifejezetten idegennek tűnnek.

A legrejtélyesebb élőlény, a Prototaxites a szilur időszakban élt és az élővilág egyetlen kládjával sem mutat rokonságot az új tanulmány szerint    Fotó: New Scientist

A szilur időszak az óidő, a paleozoikum harmadik időszaka, amely az ordovícium időszak végével, 443 millió éve kezdődött el és 419 millió éve, a devon időszak beköszöntésével ért véget. A szilur kezdete ahhoz a nagy kihalási eseményhez köthető, amikor a tengeri fajok 60 százaléka eltűnt a világóceánból. A szilurban jelentek meg az első korallzátonyok és csontos halak, és ekkor léptek ki a szárazföldre az első szövetes növények is.

A legrejtélyesebb élőlény eredete ma is megválaszolatlan kérdés

Bizarr formájuknak köszönhetően ezek közül is kitűntek azok a hatalmas, 8 méter magas oszlopszerű túlvilági lények, amelyek mindeddig dacoltak a hovatartozásuk pontos azonosításával. A kanadai Gaspé-öböl partján felfedezett furcsa kövületeket John William Dawson geológus kezdetben korhadó fák maradványainak vélte, ezért az 1850-es években mint az „első tűlevelűeket” írta le a fosszíliákat. Bár a Dawson-tól származó és megtévesztően a tűlevelűekre utaló Prototaxites nemzetségnév fennmaradt, 2001-ben az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum paleontológusa, Francis Hueber óriási gombaként azonosította a komoly fejtörést kiváltó fosszilis lényt.

Francis Hueber óriási gombaként azonosította a komoly fejtörést kiváltó fosszilis lényt      Fotó: New Scientist

 Ezt a következtetést évekkel később, 2017-ben egy olyan fosszilis töredék elemzésével igyekeztek alátámasztani, amiről azt feltételezték, hogy a P. taiti nevű kisebb Prototaxites faj perifériás régiójából származik. A tanulmány azt állította, hogy olyan textúrákat azonosított, amelyek a mai Ascomycota gombák szerkezetére hasonlítanak.

Nincs kapcsolata sem a gombákkal, sem a növényekkel, sem pedig az állatokkal

Nincs mindenki meggyőződve azonban a Prototxites gombaként történt meghatározásának megalapozottságáról. Az Edinburghi Egyetem kutatói által jegyzett és három különböző P. taiti-töredékről szóló még publikálás előtt álló tanulmány azt állítja, nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a legrejtélyesebb élőlény, a Prototaxites gomba lenne. A tudóscsoport a fosszilis maradványok mikroszkópos anatómia vizsgálata és csőszerű szerkezeteik kémiai elemzése alapján megállapította ugyanis, hogy e létformának semmi olyan olyan leszármazási vonala nincs ami arra utalna, hogy van olyan modern organizmus, amellyel valamiféle ősi kapcsolata állhatna fenn.

A Prototaxites és más élőlények  csoportjainak összehasonlítása     Fotó: Loron et al., bioRxiv, 2025

 A kutatók szerint a Prototaxites anatómiájának egyedülálló összekapcsolódási módja miatt nagy biztonsággal kizárható, hogy egy óriási gomba lett volna. A kémiai összetétele alapján kizárható továbbá, hogy a növények kládjához tartozna, de sejtfalszerkezete miatt az is elvethető, hogy az állatvilág képviselője lehetett a legrejtélyesebb élőlény.

Kládnak nevezzük az élőlényeknek azt a csoportját, amelyek egyetlen közös ősből és annak összes leszármazottjából állnak.

"E vizsgálat alapján nem tudjuk a Prototaxitokat egyetlen létező leszármazáshoz sem rendelni, ami megerősíti annak egyediségét" - állítják a kutatók.

Teljesen kihalt ismeretlen eukarióta csoport lehetett

"Arra a következtetésre jutottunk, hogy a P. taiti morfológiája és molekuláris ujjlenyomata egyértelműen különbözik a gombákétól és a mellette a [devon időszaki lelőhelyen] megőrzött más organizmusokétól, ezért azt javasoljuk, hogy egy korábban le nem írt, teljesen kihalt eukarióta csoport tagjának tekintsük" - írják a kutatók, akiket a Science Alert tudományos hírportál idéz. 

A legrejtélyesebb élőlény, a  Prototaxites nem hasonlítható össze semmilyen más általunk ismert életformával          Fotó: Loron et al., bioRxiv, 2025

Azt, hogy mi történhetett ezzel a rejtélyes élőlénycsoporttal senki sem tudja. Hasonló példányok hiányában a prototaxitok egyszerűen fosszilis anomáliák maradhatnak – arra emlékeztetve, hogy az evolúció egy olyan folyamatosan zajló kísérlet, amelynek története sokkal több kudarccal van tele, mint azt valaha is gondoltuk volna.
A szakértői értékelés előtti tanulmány teljes terjedelmében a bioRxiv szerveren érhető el.

Amit tudunk, hogy a legrejtélyesebb élőlény

• a szilur időszakban létezett,
• nem tekinthető sem növénynek, sem gombának, sem pedig állatnak,
• és egyetlen mai kláddal sem áll semmilyen leszármazási kapcsolatban.