Úgy látszik, nem sokat vacakoltak a pályázatírással Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fideszes vezetőjének választókerületében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Magyar Nemzet kiderítette, hogy Ónod, Mályi, Hejőszalonta és a Mezőkövesdi Zsóry SE – amelynek maga Tállai a társadalmi elnöke – szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyert az Európai Unió terület- és településfejlesztési programjának (TOP) forrásaiból.
Ráadásul a jelek szerint nincs még egy olyan sokoldalú sportklub az országban, mint a Mezőkövesdi Zsóry SE: az NB I-es labdarúgócsapatot is fenntartó egyesület ugyanis egy olyan pályázaton – a helyi identitás és kohézió erősítésére – nyert 39,5 millió forintot, amelyre kizárólag önkormányzatok pályáztak (19 nyertes konzorcium között egymilliárd forintot osztottak szét). Tállai klubja konzorciumvezetőként jutott támogatáshoz, partnerei a város önkormányzata és a helyi Közkincstár kulturális egyesület.
A különös pályázat körülményeiről próbáltunk érdeklődni a mezőkövesdi önkormányzatnál, ám meglepő módon a pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, arról sem, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. De ez még nem minden: azt állította ugyanis, hogy bár megírták a pályázatukat, végül nem adták be. Az egyesület ügyvezetőjét, Bocsi Annát tárcsázva sem lettünk okosabbak. Ő azzal hárította el megkeresésünket, hogy ha mondanivalója lesz, majd nyilatkozik, de akkor sem lapunknak. Így aztán rejtély, mit tehet egy sportegyesület a kohézió erősítéséért.
Ezután kezdtünk tovább kutakodni a pályázatok nyilvánosan elérhető dokumentumaiban, ami meghökkentő felismeréshez vezetett. Ekkor derült ki ugyanis: nem elég, hogy a mezőkövesdi pályázat is hemzseg a konkrétum nélküli közhelyektől, általánosságoktól, még arra sem fordítottak figyelmet, hogy eltérések legyenek a pályázatok között, ugyanis a nyertes anyagok egy része szóról szóra megegyezik. A Mezőkövesdi Zsóry SE pályázatával azonos Hejőszalonta, Mályi és Ónod (illetve a hozzájuk konzorciumi tagként csatlakozó falvak) szakmai anyaga, ami felvetheti a visszaélés gyanúját.
A Tállai András körzetéhez tartozó pályázók ráadásul annyira nem adtak a látszatra, hogy a szövegegyezésen kívül minden településen közlekedésbiztonsági programokra pályáztak, amelyet mindenhol pontosan ugyanúgy szerveznének meg.
Egymástól független forrásaink szerint ez nem véletlen: a fideszes borsodi választókerületi elnökök – ők az országgyűlési képviselők – szorosan együttműködnek egy-egy pályázatíró céggel. A helyben csak „Nagyemberként” emlegetett Tállai választókerületében lévő települések a Nord Tender Kft.-vel „kénytelenek” együtt dolgozni. Ezeket a pályázatokat is ez az egyébként jól jövedelmező cég készítette, amely korábban több projektmenedzseri munka lebonyolítását is elnyerte Tállai szűk hazájában, Mezőkövesden.
Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender ügyvezetője érdeklődésünkre az összefoglalók egyezéseit elismerte, de azt mondta, az egyes településekre külön hatástanulmányok készültek. Amikor viszont azt kértük, küldje el ezeket számunkra, hárított, mondván, nem teheti, mert azok nem nyilvánosak. A TOP-pályázatok elbírálásában hatáskörrel bíró megyei közgyűlés elnöke, Török Dezső nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre. Ám amikor később telefonon elértük, az első kérdése az volt, hogy melyik párttól kaptuk meg a pályázatokat. Amikor közöltük, hogy a pályázatokat összesítő oldalon elérhetők az adatok, türelmet kért a tájékozódásra.
Az egyik konzorciumi tagként nyertes település polgármesterének szavai mindenesetre nem a pályázati döntéseket érintő szakmai megalapozottságról tanúskodnak. Az illető név nélkül ugyanis elmondta: önállóan szerettek volna indulni, hónapokon át dolgoztak a szakmai anyagukon. A beadási határidő előtt azonban jelezték neki, csak konzorciumi tagként van esély a pályázatot elnyerni.
A Nord Tender Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legbefolyásosabb üzletemberének, Bihall Tamásnak – és családjának – a tulajdona. A köztiszteletben álló Bihall a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ráadásul befolyása a megyei futballéletben – Tállai Andráshoz hasonlóan – nem elhanyagolható: tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség megyei igazgatóságának. Szerepvállalása azért is figyelemre méltó, mert egyes – például gazdaságfejlesztési – területeken nyilvánvalóan elengedhetetlen Bihall és Török Dezső együttműködése.
Török személye a döntésekben is lényeges: az ő javaslatára állt össze a három fideszes közgyűlési képviselőből álló – Budai Erzsébet, Csiba Gábor, Marton Gábor –, a TOP-pályázatok sorsáról érdemben döntő úgynevezett előkészítő bizottság. Ráadásul a Török Dezső által kialakított szisztéma csak formális szerepet enged a közgyűlésnek, ez a szerep pedig lényegében csak a döntési felelősség szétkenésére alkalmas. Az elnök ugyanis csomagban terjeszti a közgyűlés elé a bizottság javaslatait. A képviselők pedig 15-30 percnyi olvasgatás után egyszerre szavaznak a pályázatokról: a múlt decemberben is ellenszavazat vagy kérdés nélkül ment át az előkészítő bizottság javaslata. Ilyen körülmények között pedig nem feltétlenül szükséges alapos pályázatot beadni, főleg ha – mint a már idézett polgármester fogalmazott – az egész előre le van zsírozva.
Nem ez az első eset, hogy beszámoltunk arról, különös személyi összefonódások tarkítják a területfejlesztési uniós pénzek kiosztását. A Békés megyében korábban elnyert pályázatok is hasonló belterjességről árulkodnak. A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köre által elnyert pályázatokról egy olyan bizottság döntött, melynek elnöke Ruck Márton, aki nem más, mint Simonka – mára felszámolás alá került – egyik cégének korábbi fejlesztési igazgatója.
De nem mellékes az sem, hogy tavaly december végén sok azonos tartalmú pályázat miatt a Miniszterelnökség leállított egy vidékfejlesztési pályázatot. A rendőrség pedig mesterséges környezet megteremtésének gyanúja miatt indított nyomozást.
