A Honvédelmi Minisztérium (HM) korábban az Oroszország ellen érvényben lévő európai uniós szankciókkal indokolta Demeter Márta LMP-s képviselőnek, hogy a nagyjavítások során miért nem hajtanak végre a kor követelményeinek megfelelő modernizációt a gépeken. A Krím annexiója miatt bevezetett büntetőintézkedések értelmében ugyanis a meglévő haditechnika fenntartására lehet szerződést kötni az oroszokkal, de korszerűsítésére nem, mert új eszközök, berendezések beszerzése tilalom alá esik. Úgy a Mi–24-esek, mint a Mi–17-esek esetében a harci túlélőképesség és az éjszakai alkalmazhatóság a kritikus terület, ezek hiánya, korlátozottsága miatt nem alkalmasak a gépek az úgynevezett magas intenzitású hadviselésben való részvételre. A HM erre az aggodalomra azzal válaszol, hogy a jelenlegi katonapolitikai környezetben nem kell azzal számolni, hogy a gépekre hazai alkalmazásuk közben ilyen komoly veszélyek leselkednének, missziós bevetésükkel pedig – például Afganisztánba – nem számolnak.
A Mi–17-es szállító helikopterek továbbéltetési programja épp kedd éjjel tett egy újabb lépést a megvalósulás felé. Miután 2016 szeptembere és idén május között a Vertoljoti Rosszii novoszibirszki üzemében négy magyar gép átesett a nagyjavításon, most ötödik társukat szállították ki Szibériába. A 701-es oldalszámú forgószárnyast a kecskeméti repülőtérről a Volga-Dnyepr cargo-légitársaság Il–76-os szállító gépe vitte el az egymilliárd-hatvanötmillió forintos tranzakció keretében.
