A koalíción belül is élnek a félrevezetés eszközével, legutóbb az SZDSZ-es vezetésű egészségügyi minisztérium bírálta felül önkényesen két szocialista parlamenti képviselő indítványát, amely jóval szigorúbb feltételeket szabott volna a magántőke számára az új egészségbiztosítási rendszerben. A minisztérium a képviselők tudta nélkül javított a módosító javaslaton.
Eközben nem csitul az MSZP-n belüli pozícióharc: a társadalompolitikai tagozat elleni, hét végén hozott adminisztratív lépést – megvonták az országos tagozati minősítését – Gazsó Ferenc tiszteletbeli elnök úgy értékelte, hogy az a szervezet ellehetetlenítését szolgálja. A múlt hétvége másik fontos eseménye volt, hogy Szili Katalin házelnöknél kétnapos tanácskozás zajlott, amelyen az Országgyűlés elnökének párton belüli helyzetéről és egyfajta „felkészülésről” is szó esett. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc pártelnök tegnap az MSZP-s polgármesterekkel találkozott, amit egyes településvezetők „Canossa-járásnak” minősítettek az ősszel nagy vihart kavart köztisztasági csomag kapcsán.
Ha az egyik lábad a vízben van, a másikkal pedig a jégen állsz, akkor a statisztikusok kimutatásai szerint jól érzed magad. John Maynard Keynes közgazdász megállapítása kétségtelenül érvényes a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzen megjelentetett tájékoztatójára, amely az állampolgárokat a „megújuló Magyarországgal” kapcsolatban látja el közérdekű adatokkal. A kiadvány ugyanis olyan megállapításokkal érvel, amelyek a statisztika eszközeivel manipulálnak, laikus számára enyhén szólva is megtévesztők. A kiadvány egyetlen cáfolhatatlan, önmagában is helytálló jellemzője, hogy ingyenes, sőt még egy 2008-as naptár is jár hozzá. Az alábbiakban néhány, a könyvecskében szereplő példán keresztül látható az „objektív” tájékoztatás színe és fonákja.
1. Készítse el saját költségvetési tervezetét!
– Próbálja ki, milyen pénzügyminiszternek lenni – biztat a kiadvány, amely külön honlapot hozott létre a közpénzeket kreatívan elosztani vágyó választópolgárok „internetes játékára”. Az egyszerűség kedvéért a 2008-as büdzsé néhány adatát „egy magyar állampolgár egyhavi bevételeként és kiadásaiként” tüntették fel. Így megtudhattuk, hogy mindössze 16 ezer forint személyi jövedelemadót fizetünk havonta, és társasági adónk is csak 4550 forint.
Tények: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 182700 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó munkabére, ennek átlagolt személyi jövedelemadó (szja) terhe hozzávetőlegesen 40 ezer forint, vagyis a MeH számának több mint duplája. Az szja-t ugyanis szigorúan a foglalkoztatottak száma alapján lenne illendő kiszámítani, a társasági adó reális bemutatása pedig a vállalkozások csoportok szerinti bontásában érvényesülne korrekt módon. Látható lenne, mennyi kedvezményben részesültek a multinacionális cégek, mennyi profitot visznek ki az országból, és ugyanezek az adatok milyen képet festenének a hazai kkv-szektorról.
A költségvetési számsorból hiányzik, hogy az Állami Számvevőszék szerint 2008-ban minden egyes magyar állampolgárra – a csecsemőtől az aggastyánig – 1 millió 700 ezer forint nominális államadósság jut, a költségvetés hiánya pedig egy főre leosztava meghaladja a 110 ezer forintot. A felvett kölcsönök után fizetendő megnövekedett adósságszolgálat pedig mintegy 1110 milliárd forint lesz idén. Az államháztartás és a költségvetés összemosása pedig a szakmai mélypont.
2. Duplájára nőtt nyugdíjak
Közel 40 ezer forinttal emelkedtek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 2001 óta – közli a tájékoztató. A könnyebb megértéshez még egy postást is láthatunk, aki a botjára támaszkodó idős állampolgárnak éppen átnyújtja a jól megérdemelt bankókat.
Tények: A látványos kormányzati táblázat akkor lett volna korrekt, ha a 2001-től közel 60 százalékkal megnőtt nyugdíjas-inflációt is hozzáadja. Csak tavaly, egyetlen év leforgása alatt tíz százalék volt a pénzromlás üteme a nyugdíjasok számára. Ennek oka a megemelkedett élelmiszer- és lakhatási költségek, amely a nyugdíjas fogyasztói kosár döntő részét felemészti. Az összehasonlítás akkor lenne helytálló, ha bemutatná: a mai nyugdíjból mennyi termék vehető meg, kevesebb, vagy több mint 2001-ben.
3. Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz fogyasztói ára.
Igen, 2006 nyarán az EU 25 országához képest.
Tények: Az azóta eltelt időszak azonban több drasztikus áremelkedést is hozott, így a 2006-os lista mostani felmelegítését nevezzük nagyvonalúan nosztalgiázásnak.
4. Az orvosok örülnek a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak.
Kevesebb a beteglátogatás, és az új bevételek elköltésére is számos ötlettel szolgálnak a mosolygó, elégedett orvosok – a tájékoztatóban. Valaki a praxisát fejlesztette a vizitdíjból és modern fizikoterápiás fájdalomcsillapító eszközt vásárolt a pénzből, más az orvosi asszisztens bérét tudta megemelni. „Csak a politika és a pártok nem hagyják, hogy megszokjuk a napidíjat és a vizitdíjat.”
Ehhez a ponthoz már nem is érdemes semmit hozzátenni, a MeH önmagát minősítette.
Szabó Anna
