A miniszter utalt az Európa 2020 programra, amelyben Magyarország is vállalta, hogy tíz év múlva a korosztályok 40 százaléka rendelkezik majd diplomával. Réthelyi a mai helyzetről szólva elmondta: jelenleg a 18-24 éves korosztály 70 százaléka vesz részt felsőoktatásban, s 35 százalékuk diploma nélkül fejezi be a képzést, mert nincs nyelvvizsgája. Ez az idegennyelvi képzés gyengeségét jelzi, amelyen feltétlen változtatni kell – fűzte hozzá.
A nemzeti erőforrás miniszter elismerően szólt a debreceni felsőoktatásról, emlékeztetve arra, hogy a Debreceni Egyetem gyökerei visszanyúlnak a Református Kollégium 1538-as alapításáig, s ebből erőt lehet meríteni a jövőre nézve is. Ez a szellemi tőke a gazdaság és a kultúra fejlődésének, kiteljesedésének alapja, s a közösen megalkotott értékekre jogosan lehet büszke a város, az ország, a Kárpát-medence magyarsága – mondta a miniszter. Réthelyi a nemzeti együttműködés kormánya és a nemzeti erőforrás minisztérium fontos céljaként fogalmazta meg, hogy „az ország polgárai egészséges, művelt, a világban jól eligazodni tudó, önálló emberek legyenek, akik családot alapítanak, szolidárisak környezetükkel, s akiknek fontos a közösség”.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere szerint a legfontosabb a felsőoktatásban, hogy legyen olyan magyar egyetem, amely bekerül a világ száz legjobb egyeteme közé. A politikus szerint „Magyarország nem engedheti meg magának azt a pazarlást, hogy a felsőoktatási fejlesztések oly mértékben szétforgácsolódjanak, hogy sehol nem ütik meg azt a küszöbértéket, amiből nagyot lehetne előre lépni”.
Fábián István rektor arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetemen 9405 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait, 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az egyetem hallgatóinak összlétszáma immár megközelíti a 35 ezret – tette hozzá a rektor.
(MTI)
