A bizottság azután foglalkozott a témával, hogy Tarlós István főpolgármester kérte Hutiray Gyulát, a bizottság elnökét, a testület foglaljon állást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legutóbbi busztendere és a BKK feladatellátási szerződése ügyében. A gazdasági bizottság szerint a BKK közlekedésszervezői szerződését nem kell azonnal módosítani, a midibusztender lefolytatása pedig indokolt.
György István az ülésen azt mondta: ha az állam pótolni akarná az amortizációt, az 2,9 százalékos államháztartási többlethiányt jelentene. A problémát csak az államháztartási szektoron kívül lehet megoldani, mert a kormány elkötelezett az államháztartási hiány tartása mellett – tette hozzá.
Sokkal többe kerül a régi BKV-buszok futtatása
Közölte: a kötöttpályás közlekedésnél az unió forrásait is igénybe lehet venni, a buszoknál viszont ilyen nincs, de „a lehető leggyorsabban kell cselekedni”, ezért döntöttek a londoni modell, vagyis a külső szolgáltató bevonása mellett. Ebben az esetben a szolgáltatás kifizetése mellett a kockázatot a szolgáltató viseli: tízmilliárd forint feletti hitelfelvételre és 97 százalékos vagy magasabb szintű üzembiztonságra kötelezik. A bankok visszavásárlási garanciát is kértek a buszgyártóktól, ezt csak a Mercedes vállalta, ezért is nyert a VT-Transman az ő járműveivel.
A főpolgármester-helyettes jelezte: ez a modell a BKK számításai szerint 900 millióval kerül többe, mintha a BKV a régi buszokat futtatná tovább, a finanszírozásból viszont 73 milliárd hiányzik. „Nem ettől a 900 millió forinttól fog megbénulni” a közösségi közlekedés – tette hozzá.
György István azt mondta, ha felépítik a kapacitást, akkor a többi piacon is versenyképes terméket kell előállítani. Megjegyezte, hogy a hazai buszpark lecseréléséhez 14 ezer buszt kellene gyártani, ez két év alatt előállítható. György István szerint a BKV 800 milliárdos belső eladósodottsága már nemzetgazdasági méretű probléma. A BKK és Budapest azonban nem tudja megvárni, amíg reális közelségbe kerül egy versenyképes ajánlat – tette hozzá.