Hagyó-per: megtagadta a vallomást a tizenötödrendű vádlott

A vádlott cége a BKV-nak 2007-ben egy 19,2 millió forintról kiállított számlát nyújtott be, amelyen nyomtatók felmérése szerepelt.

B. Tünde tizenötödrendű vádlott cége, az Optimismo Kft. a BKV Zrt.-nek 2007-ben egy 19,2 millió forintról kiállított számlát nyújtott be, amelyen nyomtatók felmérése szerepelt. A számla ellenértékét a BKV átutalta a kft.-nek. A vádlott nyomozati szakban tett vallomása szerint a kft. 2007-ben gazdasági tevékenységet nem folytatott, a BKV-val kapcsolata nem volt, szívességből bocsátott ki számlát egy cseh állampolgár kérésére.

Mivel a vádlott megtagadta a vallomást, Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a nyomozati szakban tett vallomásait olvasta fel. Ezekből az derül ki, hogy B. Tünde korábban azt mondta: megismert egy cseh állampolgárságú férfit, aki szeretett volna betársulni a tulajdonát képező Optimismo Kft.-be. A cseh férfi hozott neki egy szerződést, amelyet Antal Attila, a BKV akkori vezérigazgatója írt alá, és nyomtatók átvizsgálásának megrendelését tartalmazta. A szerződés aláírása után egy hónappal már a teljesítésigazolást hozta a férfi, aki azt közölte vele, hogy a munkát elvégezték, a BKV az ellenértékét átutalta az Optimismónak.

A vádlott nem ismerte fel a férfit

B. Tünde a bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2007. március 19-én felvett a BKV-tól érkezett pénzből 18,1 millió forintot. Ezt a vallomása szerint átadta a cseh férfinek. A magyar rendőrség a cseh rendőrségtől kikérte a férfi adatait és fotóját, amelyen azonban a vádlott nem ismerte fel az illetőt – akinek egyébként semmilyen magyarországi kapcsolata nem volt.

A nyomozati iratok szerint bár az Optimismo Kft. 2007-ben gazdasági tevékenységet nem végzett, több utalás érkezett a bankszámlájára. Egyszer például 46 millió forintot kapott egy cégtől, de B. Tünde nem emlékezett arra, hogy az milyen utalás volt.

Eladták az Optimismót, fantomcéggé vált

A tizenötödrendű vádlott 2007-ben eladta a kft.-t két szerb állampolgárnak. Az adásvételi szerződésen szereplő tanúkat később nem tudták beazonosítani, a fantommá vált céget pedig később a cégbíróság törölte a nyilvántartásból.

Az Optimismo és a BKV közötti szerződéssel kapcsolatban kihallgatott H. Iván hetedrendű vádlott sem ismerte el bűnösségét, és megtagadta a vallomást. A Dunaszerdahelyen lakó vádlott – a nyomozati szakban tett vallomása szerint – budapesti székhelyű ügyvédi irodájának 1997 óta volt az ügyfele Hagyó Miklós, akinek főpolgármester-helyettessége idején is ellátta vállalkozásai jogi képviseletét.

A hetedrendű vádlott tagadta részvételét

H. Iván a harmadrendű vádlott Antal Attilával, a BKV Zrt. vezérigazgatójával is megismerkedett, munkáját tanácsadással segítette, majd az ügyvédi iroda szerződéses kapcsolatba került a közlekedési vállalattal. A hetedrendű vádlott a nyomozati szakaszban azt vallotta: az Optimismo Kft. és a BKV Zrt. között nem vett részt szerződés létrehozásában, a két cég közötti szerződésről nem tudott semmit.

Antal Attila harmadrendű vádlott, aki 2007-ben a BKV vezérigazgatója volt, a bíróság előtt korábban bűnösnek vallotta magát az Optimismo Kft. és a közlekedési vállalat közötti szerződés megkötésében. Visszavonta azonban azt a nyomozati vallomását, amely szerint tudott arról, hogy a kft.-nek átutalt pénzből Aba Botond korábbi vezérigazgató végkielégítését rendezték.

Szükségtelen szerződésre vették rá a harmadrendű vádlottat

A vádirat szerint H. Iván a BKV Zrt. szerződött ügyvédjeként, kihasználva Hagyó Miklóssal fennálló kapcsolatát, arra vette rá Antal Attilát, hogy 2007. február 1-jén szükségtelen szerződést kössön az Optimismo Kft.-vel fénymásolók műszaki állapotának felmérésére. Az ügyvéd a szerződés szükségességét azzal indokolta, hogy így kívánta a főpolgármesteri hivatal finanszírozni Aba Botond nem hivatalos végkielégítését.

A hetedrendű vádlott H. Ivánt bűnszervezetben elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, a tizenötödrendű vádlottat, B. Tündét jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint bűnsegédet, valamint magánokirat-hamisítás vétségével mint bűnsegédet vádolja az ügyészség.

Többen tagadták bűnösségüket

Ismert, a Hagyó-per tizenkettedrendű,  tizenegyedrendű, tizedrendű és kilencedrendű vádlottja is tagadta bűnösségét. Hagyó Miklós szintén tagadta az ellene és társai ellen folyó per korábbi tárgyalásán a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait a Kecskeméti Törvényszéken. Nem először tett ilyet, október elején Antal Attila, a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. egykori vezérigazgatójának nyomozati szakban tett vallomását nevezte valótlanságnak, és közölte, hogy ő senkit nem utasított szerződéskötésre.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

A tárgyalás január 17-én a hatodrendű vádlott kihallgatásával folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken.