Sz. László a vádiratban szereplő, általa megkötött szerződéseket szükségesnek ítélte. A vádlott 1987-ben helyezkedett el a BKV Zrt.-nél, 2004-től kabinetigazgatóként, 2007 augusztusától vállalatfejlesztési főosztályvezetőként, majd stratégiai és szervezési igazgatóként dolgozott.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a vádlott írásban benyújtott vallomását olvasta fel. A vallomás szerint a vádirat több téves megállapítást tartalmaz, így téves a vádhatóság azon állítása, hogy a BKV Zrt. százmilliárd forintot meghaladó adósságot halmozott fel 2007-ben és 2008-ban, ezzel szemben a valóság az, hogy évente 70 milliárd forint közelében volt a hiány. Írása szerint nem igaz az sem, hogy a BKV Zrt. alacsony szolgáltatási szinten látta el feladatát, hiszen olyan szinten biztosította a tömegközlekedést, ahogy a főváros megrendelte tőle.
A vádiratban szereplő szerződések időbeliségét is vitatta, mert álláspontja szerint a terhére rótt négy szerződés közül csak egyet kötöttek meg a váddal jelzett időszakban.
Nem kapott utasítást Hagyótól
A Magyar Nemzet cikkei a témában:
• „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal
• Hagyó felemelkedése és bukása
• „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával
• „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest 2007-ben mutatták be Sz. Lászlónak, köszönő viszonyban voltak, de neki utasítást soha nem adott – hangzott el.
Vallomása szerint a főügyészség tévesen jutott arra a megállapításra, hogy a közlekedési vállalat szükségtelen szerződéseket kötött. Az általa 2006-ban megkötött szerződésekkel kapcsolatban elmondta: senki sem utasította, mert Hagyó Miklóst csak 2006 decemberében választották meg főpolgármester-helyettesnek.
A BKV és a Pont EZ Kft.
A vádirat szerint a BKV Zrt. 2007. február 22-én felmondta a Pont EZ Kft.-vel 2006. szeptember 28-án megkötött szerződést. A szerződés felmondása után az ötödrendű vádlott, a Hagyó Miklós kabinetjében dolgozó L. Ottó közölte a nyolcadrendű vádlottal, R. Miklóssal, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatójával, hogy a Pont EZ Kft.-vel szerződést kell kötni, mert ezt igényli Hagyó Miklós elsőrendű vádlott és köre az állami és önkormányzati cégektől.
A szerződést ezután megkötötték, sőt további szerződéseket is kötöttek a Pont EZ Kft.-vel, amely a Hócipő kétheti szatirikus lappal állt kapcsolatban. Sz. László tizenegyedrendű vádlott a bírósághoz benyújtott vallomásában nem tett azzal kapcsolatban említést, hogy a nyomozati szakban az ügyészség megpróbálta volna megfélemlíteni vagy befolyásolni. A vádlott a nyomozati szakban is csak írásban tett vallomást. Kérdésekre nem válaszolt a tárgyaláson, de jelezte, hogy a per későbbi szakaszában, ügyvédjével konzultálva, hajlandó bizonyos kérdésekre válaszolni.
Hagyó is megszólalt
Hagyó Miklós elsőrendű vádlott észrevételt tett Sz. László vallomásához, hangsúlyozva: a vádban jelzett időszak előtt és után kötött kommunikációs szerződések nem voltak szükségtelenek és indokolatlanok a BKV üzemszerű működése szempontjából, csak a vádbeli időszakban kötött szerződésekkel van problémája a vádhatóságnak.
Az ügyészség Sz. Lászlót folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest vádolja.
Ártatlannak vallotta magát a sajtós
November 22-én a Hagyó-per kilencedrendű vádlottja, Z. Tibor megerősítette korábbi vallomását, a gyanúsítás ellen azonban több alkalommal panasszal élt, hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt. Z. Tibor – aki Antal Attila vezérigazgató kinevezése után került a BKV Zrt.-hez, ahol 2007-től a sajtóiroda vezetője, majd kommunikációs főosztályvezető, 2008 júliusától pedig közönségkapcsolati főosztályvezető volt – egyébként a november 20-i tárgyaláson ártatlannak vallotta magát.
Hagyó tagad és tagad
Hagyó Miklós tagadta a korábbi tárgyaláson a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait. Nem először tett ilyet, október elején Antal Attila vallomását nevezte valótlanságnak, és közölte, hogy ő senkit nem utasított szerződéskötésre.
A cég egykori vezetői, Antal Attila és – a Hagyó Miklós miatt halálfélelmet érző – Balogh Zsolt indokoltnak ítélte a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat.
