A szakszervezeti vezető közlése szerint a PDSZ országos választmánya előző hét végén foglalkozott a tervezettel, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne írják alá, mert mint mondta, köszönő viszonyban sincs az eredeti követelésekkel. A PDSZ honlapján hétfőn nyilvánosságra is hozta az ötoldalas megállapodás-tervezetet. Eszerint a kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezi, a kormány átképzési programokat dolgoz ki azoknak a pedagógusoknak, akiknek a továbbfoglalkoztatására az átvétel következtében nem nyílik lehetőség. A kormány javaslatait 2013. augusztus 31-ig a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek elé terjesztik. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere péntek délutánra hívta a megkezdett tárgyalások folytatására a pedagógus-szakszervezetek képviselőit.
A kormány javaslata kitér arra is, hogy a finanszírozott pedagógus álláshelyek számítása az engedélyezett időkeretek, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határával történik. Rögzítenék, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az új foglalkoztatási rendet és az új juttatási rendet egyszerre vezessék be. Ha az új foglalkoztatási rendet 2013. szeptember 1-jével bevezetik, és a díjazás új rendje későbbi időpontban lépne be, átmeneti díjazási szabályokkal biztosítani kell, hogy a pedagógusok illetménye a jogszabályokban számított mértéket elérje. Ebbe bele kell érteni a pótlékokat, és azt is, hogy a tanítással lekötött idő alsó határának túllépése esetén a pedagógus többletfeladatot végez, amelynek minden órája után külön díjazás jár.
Pedagógus-életpálya
A pedagógus-életpálya alá be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, függetlenül attól, hogy a köznevelés melyik intézményében végez munkát, illetőleg a feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben látja el. Ki kell terjeszteni a rendelkezéseket a pedagógiai szakmai szolgáltatás körében foglalkoztatott szakértői körre is.
A kormány határozott szándéka, hogy a fenntartóváltás következtében egyetlen pedagógusnak se csökkenjen a jövedelme, ezért az oktatási államtitkárság utasította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, hogy sürgősen mérje fel a korábbi béren kívüli juttatások kedvezményezettjeit és nagyságrendjét, hogy a kieső támogatások pótlásáról a költségvetés gondoskodhasson.
Menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen zajlott a közoktatási intézmények állami átvétele – vélekedett korábban Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár közlése szerint a kormány komoly forrásokat szán a felsőoktatásra. Az európai uniós forrásokból csak ebben az évben 70, plusz még 10 milliárd forintos összeg jut majd a felsőoktatásnak.
A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő nyolcvan százalékáig elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak harminckét órát feltétlenül az intézményen belül kell eltölteniük.
Amikor magasabb óraszámot rendelhet el az intézményvezető
A tervezet szerint jogszabályban meg kell határozni azokat a körülményeket, amikor huszonhat óránál magasabb óraszámot rendelhet el az intézményvezető mint a munkáltatói jogok gyakorlója, például ha arra valamely rendkívüli ok miatt szükség van. Ilyen lehet például betegség, baleset, halál, illetve az is, ha valamely pedagógus munkakör betöltetlen maradt, és a pályázat nem vezetett eredményre, feltéve, hogy az állami helyettesítési rendszer nem tud megfelelő szakembert biztosítani.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében elrendelt tanórai és egyéb foglalkozások a teljes munkaidő ötvenöt százalékát akkor haladhatják meg, ha a tantárgyfelosztásban szereplő tanulócsoportok óraszáma ezt indokolttá teszi.
Kedd után „lépni kell”
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az MTI kérdésére hétfőn azt mondta: nem a sajtón keresztül kell megüzenni, hogy aláírják-e a megállapodást. Az utolsó tárgyalási forduló után van helye a tájékoztatásnak, és erre még nem került sor – jelezte. Mendrey László a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: keddig várnak, de utána „lépni kell”.
Korábban a szakszervezeti vezető azt mondta: január 15-ig eldől, sztrájkolnak a pedagógusok vagy sikerül megegyezniük a kormányzattal. Jelezte: az érdekvédelmi szervezetek nem állnak fel a tárgyalóasztaltól addig, amíg úgy látják, van értelmük a tárgyalásoknak.
Az MTI információi szerint a szaktárca vezetője szeretné megvárni, amíg a munkaügyi bíróság meghozza döntését az esetleges sztrájkra vonatkozó még elégséges szolgáltatásokról. Ezt követően tartanák meg a következő tárgyalási fordulót.
