Selmeczi Gabriella hangsúlyozta, a Fidesz teljes mértékben támogatja az egészségügyi dolgozók béremelésének következő üteméről szóló kormányzati előterjesztést. Az ország a magyar emberek jó teljesítményének köszönhetően elég erősen áll a lábán ahhoz, hogy végrehajtsák az emelést, amire idén 30 milliárd forintot fordítanak – jelentette ki.
A képviselő egyúttal a Fidesz nevében köszönetet mondott az Emberi Erőforrások Minisztériumának és vezetőjének, Balog Zoltánnak, hogy közreműködött ennek a vállalásnak a teljesítésében, és levezényelte a hosszú tárgyalásokkal járó folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az érintettek meghallgatásával készült. A béremelést a szeptemberi fizetéssel folyósítják, de januárig visszamenőleg szól majd – hívta fel a figyelmet Selmeczi.
Ez az emelés minden érintettnek legalább havi bruttó tízezer forintot hoz majd, de ennél jóval többet kapnak, akik tavaly kimaradtak a bérfejlesztésből – hangzott el. A diplomás egészségügyi szakdolgozók esetében több mint bruttó 41 ezer forintos emeléssel számolhatnak. Az intézményi gyógyszerészek is érintettek lesznek, a szakorvosok pedig havi plusz 40 ezret kapnak, ha bérük nem éri el a 450 ezer forintot. Az alapellátásban dolgozók bére is tíz százalékkal nő majd, közölte a politikus.
Hangsúlyozta, nagy eredménynek tartják, hogy Magyarország azon kevés európai országhoz tartozik, ahol béremelésről beszélhetnek, mert a kontinens számos országában elvesznek a közalkalmazottaktól és az egészségügyi dolgozóktól.
A 2010 előtti állapotokra kitérve azt mondta, „az összeomlás széléről kellett visszarántani a magyar egészségügyet”. A Fidesz a Gyurcsány–Bajnai-korszak legnagyobb vesztesének az egészségügyi dolgozókat tartja, csak az orvosoknak, ápolóknak és mentősöknek köszönhető, hogy nem omlott össze az ellátórendszer – közölte a képviselő. „A baloldal nemcsak, hogy nem segített az egészségügyön, hanem arra is képtelen volt, hogy az előre látható krízist kezelje – jelentette ki. – Tétlenül nézték, hogy nyolc éven keresztül egészségügyi dolgozók tömege hagyta el a pályát, és soha egy lépést nem tettek azért, hogy Magyarországon tartsák őket.”
A Gyurcsány–Bajnai kormányok egyszer sem emelték az egészségügyben dolgozók fizetését, sőt egyhavi fizetést el is vettek tőlük. Ennek lett a következménye, hogy az ágazat átlagkeresete alatta maradt a mindenkori átlagfizetésnek – folytatta a szóvivő. „A Fidesz nem ígérgetett soha, csak azt mondta, hogy nem feledkezik el az egészségügyi dolgozókról, és az ország erejéhez mérten rendezik a helyzetüket” – emelte ki.
A korábbi lépéseket részletezve elmondta, hogy 2012-ben számos intézkedés történt. Az első ütemben több mint 90 ezer ember, elsősorban orvosok és egészségügyi szakdolgozók bérét emelték fel, a második ütemben a háziorvosok havi 70-80, a védőnők havi 25 ezer, a fogászati dolgozók pedig havi 30 ezer forintos emelést kaptak. A következő lépés a speciális területen dolgozókat, például a légimentőket érintette – közölte Selmeczi Gabriella. Emellett még 2011-ben 64 ezer, fokozott kockázattal, nagy munkaterheléssel járó munkakörben dolgozó ember részesült munkahelyi pótlékban, ami fejenként 22-90 ezer forintot jelentett.
Arra a kérdésre, hogy a legnagyobb hazai gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma a sajtóhírek szerint szerződést bontott a kórházakkal, mert nem tudtak neki fizetni, a képviselő azt felelte: nem ismerik a részleteket, ezért arra kérte a kérdés feltevőjét, hogy forduljon az egészségügyért felelős államtitkárhoz. „A Fidesz azt mondja, hogy beteg ellátatlanul nem maradhat, és mindenképpen garantálják az egészségügyi ellátás biztonságát” – fogalmazott.
Az egészségügyi béremelés, amely 2012. augusztus elsején lépett életbe, 86 ezer embert érintett. Ebből 16 520-an dolgoznak a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, 67 ezren szakdolgozóként, s ide tartozik 1380 biológus, gyógyszerész, kémikus is. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke üdvözölte, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók bérét is emelik a jövőben. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség volt elnöke szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentette. Az Országgyűlés tavaly június 18-án fogadta el azt az egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését.
Pluszforrás
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetve több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretne az egészségügynek a 2013-as költségvetésben. Az Új Széchenyi Terv keretében az év végéig mintegy 268 milliárd forint áll rendelkezésre a konvergenciarégiókban lévő járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények – kórházak, szakrendelők – fejlesztésére, támogatására.
