Varga Mihály az önkormányzati rendezvényen kijelentette: „1956 szellemében meg kell őriznünk függetlenségünket, ragaszkodnunk kell nemzeti értékeinkhez és érdekeinkhez, erősítenünk kell a magyarság összetartozását, és következetesen ki kell állnunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért.” A miniszter szerint ezeknek a céloknak az eléréséhez gazdasági és társadalmi értelemben is sikeres országot kell teremteni, amely képes érdekeinek érvényesítésére. Hozzátette: az eddigi törvényalkotással, valamint a gazdaságpolitikában és a társadalomban elért sikerekkel „közelebb jutottunk e célokhoz, és minden reményünk megvan arra, hogy önbizalommal tekintsünk a következő évek elé”.
Szavai szerint „jó úton járunk, de a munkát, a megkezdett változtatásokat végig kell vinni, és nem szabad engedni, hogy ismét veszélybe kerüljön mindaz, amit közösen, rengeteg munkával, számos hazai és nemzetközi kritika ellenére elértünk”. Magyarország nem lehet újra kiszolgáltatott ország, és nem enged azoknak, akik el akarják hazudni eredményeit, csorbítanák nemzeti függetlenséget – mondta. A kiscelli Schmidt-kastélyban tartott megemlékezés után a tárcavezető, valamint az önkormányzat és a kerületi pártok, civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az épület falán elhelyezett, az óbudai harcokban részt vevő mártírok emlékére állított táblát.
Orvosokra, mentőkre, ápolókra emlékeztek
A hős katonaorvosok tiszteletére tartott közös megemlékezést a Nemzeti Fórum Egyesület, a Honvédelmi Minisztérium és Józsefváros Önkormányzata Budapesten vasárnap, a megemlékezésen megkoszorúzták a magyar orvos hősi halottak emlékszobrát a 8. kerületben. „Orvosokra, mentőkre, ápolókra emlékezünk, akik képesek voltak hivatástudatukkal segíteni a másikon, olykor még azt sem nézve, melyik oldalon áll az az ember, aki megsérült” – mondta Lezsák Sándor, az egyesület elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a katonaorvosok sok ezer életet mentettek, „sok ezer apát és fiút adtak vissza családjuknak”. A hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerése az 1942-ben felállított emlékmű – tette hozzá.
Különös, nehéz szolgálat a katonaorvosé, akinek ott kell életet mentenie, az életért harcolnia, ahol hivatásszerűen ontják ki egymás életét a front két oldalán ellenségként szemben álló hadseregek katonái – jegyezte meg az államtitkár. Mint mondta, a magyar katonaorvosok hivatásrendi megjelenése egybeesett 1848–49-ben a honvédsereg felállásával. A gyógyító személyzettel együtt a katonaorvosok szolgálatot teljesítettek az első és a második világháború harcterein, segélyhelyein, műtőkben és kórházakban egyaránt.
A hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerése az 1942-ben felállított emlékmű, de immár jelképezi azoknak az orvosoknak a helytállását is, akik 1956 harcaiban a szovjet intervenció sebesültjeinek életét válogatás nélkül mentették – mondta az államtitkár. Beszédében megemlékezett Radó György ezredesről, a forradalmi bizottság elnökéről, aki a Központi Katonai Kórház parancsnoka volt, valamint Borbély Csaba orvos századosról is, aki 2011-ben afganisztáni missziós szolgálatában hunyt el szívinfarktusban.
Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere (Fidesz–KDNP) azt mondta: Horvay János szobrán „az önfeláldozás, a kötelességteljesítés erkölcsileg felülmúlhatatlan kőbe dermedt pillanatát” lehet látni. Mint kiemelte, az orvosi hivatás nemcsak munka, hanem élet, hitvallás, amely mások szenvedéseinek enyhítését, a sebesültek reményének életben tartását, életük megmentését jelenti. A józsefvárosi katonaorvosi emlékműnél Lezsák Sándor, Vargha Tamás és Sántha Péterné mellett koszorút helyezett el Grósz Andor, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke és Zsiros Lajos, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos-igazgatója, valamint több szervezet képviselői és magánemberek.
