Választás 2014: ebben messze a legjobb a Fidesz

Kiderült, kik nem szavaznak soha Magyarországon, valamint hogy mekkora a Fidesz tartaléka.

Senki nem beszélt eddig azon szavazókról, akik teljesen lemondtak a politikáról, így a politika is lemondott ezekről a csoportokról – mondta el Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője. A szakember szerint nagyjából kétmillió ember soha, semmilyen körülmények nem ment el voksolni, s vannak a szituatív távol maradók, akik például azért nem mennek el szavazni, mert nincsenek Magyarországon.

A politikai elemző szerint azok vesznek részt legnagyobb arányban a hazai választásokon, akik erős ideológiai elköteleződéssel rendelkeznek, ráadásul a jobboldali elköteleződésűek 10 százalékkal aktívabbak, mint a baloldaliak. „Az ideológiailag elkötelezetlenek körében csak 60 százalék körül van a választási hajlandóság.” Boros kiemelte, hogy akik egyedülállóak, azok jóval kevésbé hajlandók elmenni voksolni, a nagycsaládosok körében az aktivitás lényegesen magasabb.

Nincs összefüggés a választási részvétel szempontjából aközött, hogy ki mekkora településen él – hívta föl a figyelmet a Policy Solutions vezetője. Szólt arról, hogy az 1990–2010 közötti választásokon a legaktívabb Budapest, Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye volt, a legpasszívabb Szabolcs-Szatmár-Bereg. Budapesten Csepel, Kőbánya, Józsefváros és Pesterzsébet áll az aktivitási lista utolsó helyén.

A politikai elemző elmondta, hogy 40,8 százalékos eredményével Nyírtét az a magyar település, ahol a legkisebb a választók aktivitása, a Zala megyei Kozmadombján pedig a legmagasabb, 90 százalék fölötti aránnyal. A vizsgálatok nem támasztják alá, hogy a zömmel romák által lakott településeken alacsony a választási részvétel, így nem állapítható meg semmilyen szoros korreláció a településeken lakó kisebbségek aránya és a választási részvétel között – mutatott rá a szakember.

Dietmar Molthagen, a Friedrich Ebert Alapítvány munkatársa a németországi nem szavazókról kifejtette, hogy hazájában 1983 óta egyre többen maradnak távol az országos és helyi megmérettetésektől, de a 2013-as országos voksolás ebből a szempontból kivétel volt. A távol maradók nagyobb része az egykori keletnémet területeken található, míg az életkori eloszlást tekintve a 45–64 éves korosztály marad otthon a legnagyobb arányban.

A megkérdezett nem szavazó németek 71 százaléka azért nem él állampolgári jogával, mivel elégedetlen a jelenlegi politikai kínálattal – mutatott rá a szakember. Érdekesség, hogy a válaszadók 4 százaléka a rossz idő miatt nem ment el szavazni, 14 százaléka pedig munkahelyi elfoglaltság vagy éppen külföldi szabadság miatt nem járult az urnákhoz – ismertette a szakember.

Szoros összefüggés van a bizonytalanok száma és a Fidesz–KDNP támogatottsága között, mivel a bizonytalanok növekedésével a kormánypártok népszerűsége csökken, míg a bizonytalanok csökkenésével a Fideszé emelkedik, így a kormánypártok rendelkeznek a legnagyobb tartalékkal – mondta el Bernát Anikó, a Tárki munkatársa. A többi párt nem képes ebből a bázisból jelentős szeletet kihasítani, tette hozzá. A DK, az Együtt–PM Szövetség és az LMP a bizonytalanok táborából hasított ki, de ennek aránya nem túlságosan nagy – hangsúlyozta a szakember.

Závecz Tibor arra emlékeztetett, hogy 2001 novemberében tízből hatan mondták biztosra a részvételüket, 2005 novemberében öten, 2009 novemberében négyen. Most szintén tíz emberből négy jelezte azt, hogy részt vesz a 2014-es választásokon. Az Ipsos kutatási igazgatója szerint a korábbi adatok alapján valahol 65 százalék környékén lehet a választási részvétel 2014 tavaszán. „A magyar társadalom körülbelül egynegyede tekinthető nem szavazónak.”

Rendkívül aktív a Fidesz tábora, a baloldal esetében a részvételi hajlandóság lényegesen alacsonyabb – hangsúlyozta az Ipsos munkatársa. Az ellenzéki pártok messze el vannak maradva a kormánypártoktól nemcsak a támogatottságot, hanem az aktivitási arányt nézve is. Az SZDSZ egykori szavazói az LMP-től jutottak el a Bajnai-pártig, de a DK létrejöttével feléjük is mozdultak, hangsúlyozta Závecz.

„Ebben a ciklusban a kormánypártok népszerűségének csökkenése nem járt az ellenzéki erők erősödésével, míg az 1990-es és a 2000-es években az ellenzék a kormány gyengülésével folyamatosan izmosodott” – mondta Sugatagi Gábor, a GfK vezető elemzője. A 2010-es Fidesz-szavazóknak csupán egy maroknyi része vándorolt át a balliberális oldalra, az ellenzék pártjai azokat tudják megszólítani, akik legutóbb nem voksoltak – tette hozzá.