Németh Szilárd megjegyezte, hogy ehhez képest Gyurcsány Ferenc ma „teljes gőzzel az öklét rázza a paksi bővítés ellen”. A szerződés teljesítésének azonban semmilyen nyoma nincs – folytatta –, így „nemcsak képmutatásról beszélhetünk, hanem azt is megkérdezhetjük Gyurcsány Ferenctől, hogy talán színlelt szerződést kötött-e”. Szavai szerint „a korrupció gyanúja eléggé körüllengi ezt a szerződést”.
Ennek bizonyítékául egy 1999-es, az erőmű felügyelőbizottsági (fb) ülésen készített dokumentumot említett, amely szerint az fb több dolgot is kifogásolt a szerződésben. Nem találták tisztázottnak, milyen feladatot kell elvégeznie a cégnek, feltűnően magasnak tartották a nyolcmilliós havidíjat, és kifogásolták, hogy nem kértek írásbeli teljesítést – idézett a dokumentumból a politikus, hozzátéve azt is, hogy mindemellett az Agóra Kft. nem szerepelt a – biztonsági okokból szükséges – paksi szerződések jegyzékében sem. Egyedül annak van nyoma, hogy a pénzt az utolsó fillérig átutalták a vállalatnak – mondta Németh Szilárd.
A Fidesz mindezek alapján választ vár Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől, a Demokratikus Koalíció elnökétől arra: elismeri-e, hogy a paksi bővítés ellen az elmúlt hetekben indított „hadjáratuk” képmutató és hazug politikai akció volt – mondta a képviselő. Közölte, az is kérdés, hogy ez a 80 millió forint „a személyes boldogulásukat vagy az MSZP pártpénztárát gazdagította”.
A 80 millió forinttal kapcsolatban megjegyezte: abban az időszakban „ereje teljében volt a Bokros-korszak”, és ez az összeg akkor egy középiskolai tanár százéves fizetése lett volna. Hozzátette azt is, hogy abban az időben nem kaphatott sem gyest, sem gyedet, sem családi pótlékot az a gyermekes család, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladta a 26 200 forintot.
Nem lehet megállapítani, voltak-e valós teljesítések, és azok a díjazással arányban álltak-e – többek között ezt állapította meg az a felügyelőbizottsági jelentés, amely a paksi atomerőmű és a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. közti 1997–98-as tanácsadói szerződéseket vizsgálta, írja a szombati Magyar Nemzet. Egy 1999-es fb-határozat „különösen elmarasztalhatónak” minősítette az erőmű szerződéskötési gyakorlatát többek között az Agóra-megállapodás miatt. Bár a bukott miniszterelnök ma már ellenzi a bővítést, ám akkoriban a cége havi nyolcmillió forintot vett fel a bővítés népszerűsítéséért.
Mint arról korábban a köztévé Híradója beszámolt, a paksi atomerőműben egyetlen olyan iratot sem találtak, amely alátámasztaná, hogy az Agóra Kft. bármilyen tanácsot adott volna az erőműnek 1997–98-ban. Gyurcsány az Altus jelenlegi vezérigazgatójához, a saját feleségéhez irányította az újságírót. Dobrev Klára múlt héten hozzájárult, hogy az erőmű kiadja a tanácsadási dokumentumokat, ám azokat nem találták. Korábban kiderült, hogy az MSZP-s Józsa István érdekeltsége több mint 6,5 milliárdért, Medgyessy Péteré a kilencvenes évek elején 9,5 millióért szerződött az erőművel.
