Majdnem kétezer határsértőt fogtak el

A feltartóztatottak között 339 gyermek is volt.

Vagyoni haszonszerzés végett az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt eljárás indult a gyanúsított ellen.

Egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönre ítélte jogerősen, gyorsított eljárásban a Budakörnyéki Járásbíróság azt a román férfit, aki 200 euróért huszonkét szír határsértőt próbált teherautójával Budapestről Németországba fuvarozni, de az M1-es autópályán lebukott – közölte a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.

Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint a huszonkét szír több embercsempész közreműködésével augusztusban érkezett Magyarországra, majd Budapesten egy ismeretlenül maradt férfival megállapodtak: fejenként 300-450 euróért sofőrt szerez számukra, aki elszállítja őket Németországba.

Az ügy gyanúsítottjává vált román sofőr – aki vállalta a fuvart – az M1-es autópálya Sasfészek pihenőhelyéig jutott, ahol őt, valamint kisteherautóját és utasait egy közúti ellenőrzésen igazoltatták. A szír utasok nem tudták igazolni jogszerű magyarországi tartózkodásukat, így az őket szállító férfit embercsempészés miatt őrizetbe vették, majd a vádemelést követően két napon belül 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönre ítélték, és 2 évre kiutasították Magyarországról.

A Budakörnyéki Járásbíróság ítélete szerint a román sofőrnél talált, az embercsempészés díjaként átvett 200 eurót elkobozták – tette hozzá a szóvivő.

A terveknek megfelelően a hétvégén elkészült a drótakadály Ásotthalomtól a röszkei határátkelőig, valamint a Tisza keleti partján, a kübekházi hármas határtól a Gyálaréti-főcsatornáig. A drótakadályon két kilométerenként személykapukat építettek be – mondta el Bátor Ferenc alezredes, a honvédség Csongrád megyei 1–6-os munkacsoportjának parancsnoka.

A vizes szakaszokon, így a Röszke melletti Paphalmi-főcsatornánál, illetve a Tiszasziget alatti, Gyálaréti-főcsatornánál levő határzárról a hétvégén született döntés. Eszerint ezekre a részekre is drótakadály kerül, melynek szintén el kell készülnie az augusztus 31-ei határidőre – tette hozzá.

A térségben Ásotthalomtól Kübekházáig mintegy kétszázan dolgoznak az ideiglenes határzár építésén. A gyors telepítésű drótakadállyal párhuzamosan megkezdődött mögötte a három méter magas kerítés építése is. Ásotthalom és Mórahalom között négy cölöpözőgép dolgozik az oszlopok elhelyezésén, míg Tiszaszigetnél három gép. Előbbi helyszínen 5-6 kilométer kerítésoszlopot helyzetek már el, utóbbi helyszínen 1,5 kilométert – mondta el az alezredes.

Az Európai Bizottság elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, ám az, hogy a tagállamok konkrétan milyen módon kívánják biztosítani a határt, nemzeti illetékességébe tartozik – felelte egy kérdésre Christian Wigand szóvivő a hétfői brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatón.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény egyik szóvivője arra az újságírói kérdésre válaszolt, amely a Magyarország szerbiai határa mentén zajló kerítésépítéssel kapcsolatos brüsszeli álláspontot firtatta.

A bizottság nem ad pénzügyi támogatást az ilyen határ menti kerítésépítéshez – tette hozzá Wigand. A szóvivő ezzel lényegében megismételte az Európai Bizottság – és személyesen Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyi EU-biztos – korábban többször leszögezett álláspontját.

Az újságíró által felvetett kérdésben szintén érintett Calais esetében a helyzet teljesen eltér a magyarországitól – jegyezte meg Christian Wigand. Szerinte a francia kikötővárosban, a Nagy-Britanniába induló forgalom egyik gócpontjában a kikötő üzemeltetésének biztonságáról, valamint a migránsoknak a védelméről van szó, arról, hogy ne tehessék ki magukat életveszélyes áramütés kockázatának, amikor megpróbálnak illegálisan feljutni a járművekre.

Az EU szociálpolitikai vívmányai szinte „meghívólevelek” a menekülteknek, Németországban egy négytagú család 1500 euró (mintegy 466 ezer forint) támogatást is kaphat havonta – mondta Kiss J. László egyetemi tanár az állami televízió hétfő reggeli műsorában.

Németországban vita kezdődött a menekülttámogatás felülvizsgálatáról, elsősorban a tekintetben, hogy kevesebb pénzbeli és több dologi juttatást kapjanak a menekültek – hangsúlyozta, hozzátéve: vita bontakozott ki arról is, vajon a Nyugat-Balkán – Koszovó, Montenegró és Albánia – biztonságos származási országnak számít-e.

Szerinte az egész menekültkérdés tulajdonképpen felfogható a dekolonizáció, globális fejlesztéspolitika csődjeként. Több mint 50 százalékban az EU finanszírozza a globális fejlesztéspolitikát, de a menekültprobléma jelzi, hogy ez nem volt sikeres. A javaslatok között szerepel, hogy hozzanak létre a menekülteket kibocsátó régiók közelében menekültzónákat, ám ez technikailag megvalósíthatatlan – mondta Kiss J. László.