Harminc évvel ezelőtt indult haza a szovjet hadsereg első alakulata

A Szovjetunió hadserege negyvenhét éven keresztül tartotta megszállva Magyarországot. Csapataik részleges kivonása harminc éve, 1989. április 25-én kezdődött meg. Az idegen haderő kivonásában a legnagyobb szerepe a kommunista birodalom meggyengülésének volt, és a folyamat elvezetett hazánk szuverenitásának visszaszerzéséhez.

Távozóban a megszállók. Harckocsit készítenek fel az útra Esztergomban Forrás: Fortepan/Szigetváry Zsolt

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében kulcsfontosságú volt a szovjet csapatok jelenléte, amelynek jogalapja egyébként a semlegesség kinyilvánítása után megszűnt. A forradalom leverése után 1957 májusában rendezték a kérdést egy kétoldalú egyezménnyel, amelyben a magyar kormány és a Szovjetunió részéről Zsukov hadügyminiszter, valamint Gromiko külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása egy esetleges agresszió elleni védekezés biztosítására szükséges. A szovjet csapatok magyarországi helyzete ezt követően évtizedekig változatlan volt: a haderő hatvan-százezer katonából, több tízezer gép- és harcjárműből állt. Magyarországon nukleáris fegyverek célba juttatására szolgáló eszközöket és atomtölteteket is állomásoztatott a Szovjetunió.

A csapatok kivonásáról szóló döntés nem születhetett volna meg a nemzetközi helyzet és a nagyhatalmak erőviszonyának átalakulása nélkül. Mihail Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülése után néhány évvel nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió végzetesen meggyengült gazdaságilag, így az Afganisztánból és a Varsói Szerződés országai­ból való kivonulást leginkább takarékossági szempontok motiválták.

Távozóban a megszállók. Harckocsit készítenek fel az útra Esztergomban
Fotó: Fortepan/Szigetváry Zsolt

A szovjet csapatok Magyarországról való részleges kivonása harminc éve, 1989. április 25-én kezdődött meg, ekkor indult haza Kiskunhalasról a szovjet 13. harckocsi-gárdaosztály, ezzel megkezdődött az – úgymond – ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport alakulatainak részleges kivonulása. Ez annak volt köszönhető, hogy néhány hónappal korábban, március elején Németh Miklós miniszterelnök és Gorbacsov titokban tárgyalt Moszkvában a teljes kivonásról, amelyet egy részleges csapatkivonás előzött meg. Ennek megfelelően 1989. május 28-ig még egy veszprémi harckocsi-gárdaosztály, valamint Debrecen és Sárbogárd helyőrségét is kivonták Magyarországról, tízezer szovjet katona és háromszáz harckocsi távozott ezzel.

A teljes kivonulásról tovább folytak a tárgyalások. A nyilvános egyezséget végül 1990. március 10-én kötötte meg Horn Gyula akkori külügyminiszter és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter. A döntő jelentőségű egyezmény végrehajtása két nappal később megkezdődött Hajmáskéren.

Az elkövetkezendő, több mint egyéves időszakban mintegy százezer szovjet állampolgár hagyta el Magyarország területét, közel fele-fele arányban katonák és polgári alkalmazottak, valamint családtagjaik. A csapatok kivonásához összesen harmincötezer vasúti kocsira volt szükség, amelyekkel a hadfelszerelést is elszállították: mintegy huszonhétezer harci és gépjárművet, kétszázharmincezer tonna lőszert.

Az utolsó szovjet parancsnok, Viktor Silov altábornagy 1991. június 19-én lépte át a záhonyi Tisza-hidat civil ruhába öltözve, diplomata-útlevelével. Ezzel Magyarország fél évszázad után visszanyerte szuverenitását.