Kanadában képezik a honvédség pilótáit

Egészséges, fiatal, képzett, felsőfokon beszél angolul, gyors a reakcióideje, és az ejtőernyős ugrás, valamint a repülés jelentette kihívásokat is elviseli az, aki eséllyel pályázik a NATO Flying Training in Canada repülőhajózó programjára. A Magyar Honvédség leendő Gripen-, szállítórepülőgép- és helikopterpilótái közül idén öten utaznak a tengerentúlra.

A cseh gyártású Zlin repülőgépeken választják ki a tengerentúli tanfolyam résztvevőit Fotó: Kurucz Árpád

A cseh gyártású Zlin repülőgépeken választják ki a tengerentúli tanfolyam résztvevőit
Fotó: Kurucz Árpád

– Aki a tanultakból sikeres vizsgát tesz, azt már a repülőgép közelébe lehet engedni – jegyezte meg az alezredes. Ami a repülő­eszközöket illeti, Magyarországon, a szolnoki helikopterbázison állomásozó Zlin–242-eseken választják ki a képzésben résztvevőket. Az egy évig tartó első fázisban a jelöltek képességeit vizsgálják meg az alapkiképző géppel: hogyan reagálnak a fel- és leszállásra, útvonalrepülésre, milyen a reakcióidejük műrepülés és szoros kötelék­repülés közben. Kanadában a turbólégcsavaros Harvard gépeken folytatják a kiképzés második fázisát.

A korszerű, többfeladatú kijelzőkkel, úgynevezett glass cockpit kabinnal felszerelt gép 400-500 kilométeres óránkénti utazósebességre képes. Litauszki ismertetése szerint a Harvarddal mintegy 75 órát repülnek, ennek során eldől, hogy ­képes-e a növendék tovább lépni. A harmadik fázisban kisebb magasságban végrehajtott műrepülést, kötelékrepülést, a korábbiakhoz képest még gyorsabb reakcióképességet követelő és összetettebb feladatokat hajtanak végre kilencven órában.

– Minden fázisban vannak magyar kiképzők is, az ő közreműködésük is része a 2002-ben megkötött szerződésnek. A repülőgépes kiképzés mellett pedig nagyon sok szimulátoros gyakorlatot is elvégeznek a jelöltek, akik a harmadik fázis sikeres teljesítését köve­tően megkapják a piló­táknak járó szárnyakat, felvarrókat. Ez azt jelenti, hogy képes egyedül, éjjel-nappal, bármilyen időjárási körülmény között repülési feladatot végrehajtani. A negyedik fázisban következik a sugárhajtású, óránkénti ezer kilométeres sebességre képes Hawk gépeken a kiképzés – sorolta fel az egyes lépcsőfokokat az alezredes.

Akik pedig a tengerentúlon sikeresen teljesítik a minimum két évig tartó kiképzést, ők kerülnek majd egy svédországi átképzést követően a Gripenekre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akik nem jutnak el a negyedik kiképzési fázisra, de a repülési készsé­geik rendben vannak, folytathatják más repülési ágban: helikopterekre, szállítógépekre kapnak kiképzést.

– A kanadai képzésben 2002 és 2018 vége között 95 magyar pilóta részesült, mindössze öt fő volt, aki nem tudta elvégezni, és elhagyta a pályát – ismertette az eddig elért eredményeket a főtiszt, aki azt is megjegyezte: figyelembe kell venni, hogy a légierőben jelenleg folyik a munka az NFTC-szerződés lejárta utáni képzési lehetőségek azonosítására és közülük a megfelelő kiválasztására két éven belül. – A rendkívül pozitív tapasztalatunk alapján a képzési színvonalból nem szabad engednünk, így a jövőben is csak olyan újabb együttműködésben szabad részt venni, ami ezt a szintet biztosítja – hangsúlyozta Litauszki Zoltán, aki szerint a legfontosabb a folyamatosság és a tervezhetőség biztosítása 2021-re is.

Szolnoki forgószárnyak

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is elindult a hajózóképzés. Az első két évben elméleti, általános felsőfokú tanulmányokat folytatnak a hallgatók, amelynek része néhány óra repülés is. Ezt a képzési folyamatot és az NFTC-programba jelentkezők kiválasztását támogatják a Zlin–242-es gépek, amelyek műszerezettsége a modern kornak megfelelő. A hazai képzésnek van egy helikopteres vonala is, amelyhez a képzés teljes spektruma rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre fog állni a H145M katonai helikopterek beérkezésével.