Dömötör Csaba: Mintha az SZDSZ-es film felújított változatát vetítenék

Az Országgyűlés kedden többek között elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást is, amiből nemcsak az derül ki, hogy az adócsökkentések és adókedvezmények több száz milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, hanem az is, hogy az öt százalék feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően a tervezettnél alacsonyabb, 2,3 százalék lett a költségvetés hiánya, miközben az államadósság mutatója 70,2 százalékra mérséklődött.

Az államtitkár kijelentette, a kormány minden településnek támogatást nyújt Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött tegnap az Országgyűlés ülése. Burány Sándor (Párbeszéd) azt kérte a kormánytól, térjen vissza a józan ész politikájához, illetve az élni és élni hagyni elvéhez. Kifejtette, az önkormányzati választás után úgy tűnt, a kormány ért az eredményből és felhagy az állandó harccal, de visszatért az izomból való politizáláshoz, és ott kurtítja az önkormányzatok lehetőségeit, ahol tudja.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány politikája változatlan, minden településnek támogatást nyújt, a városvezetőkön múlik, élnek-e lehetőséggel. Úgy értékelt, az ellenzék a legrosszabb Demszky Gábor-féle hagyományt folytatja, elkezd kihátrálni az ígéreteiből, és ennek terhét megpróbálja rátolni a kormányra. Hangsúlyozta, az önkormányzatoknak eddig is kötelezettsége volt a közösségi közlekedés finanszírozása; Budapesten ehhez a kormány jelentős többlettámogatást biztosít a jövőben is. Azt ne várja el, hogy végignézzük, hogy miközben közösségi közlekedésre kérik a pénzt, felmerül a gyanúja annak, hogy másra költik, mint ahogy Demszky Gábor esetében ez előfordult – mondta. Szóvá tette, hogy Czeglédy Csaba elítélt adóbűnöző világítja át a kerületeket és feladatot kapott Draskovics Tibor is, akinek pénzügyminisztersége idején Magyarországon volt a második legnagyobb költségvetési hiány a világon. Firtatta azt is, mi az újbudai szuperkórházról az álláspont, amelyet az új baloldali polgármester „elkaszálna”. Úgy értékelte a helyzetet, mintha az SZDSZ-film felújított változatát vetítenék: beígértek valami lopstopot, de Czeglédy Csaba, kórházstop, múzeumstop és dízelautóstop lesz belőle, meg fizetésemelés saját maguknak.

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel. A jogszabály értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. A szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.

Az államtitkár kijelentette, a kormány minden településnek támogatást nyújt
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A jogszabály újdonsága az úgynevezett dobbantóprogram, amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja. KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője – a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.

Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban részt vevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. A döntés szerint ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25–60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár száz százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően százötvenezer és háromszázezer forint közötti összeget kaphatnak. A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulásról szóló rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.

Az Országgyűlés tegnap elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2018-as szakmai tevékenységéről szóló beszámolóját. Elfogadta továbbá a 2018-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri zárszámadást is, amiből nemcsak az derül ki, hogy az adócsökkentések és adókedvezmények több száz milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, hanem az is, hogy az öt százalék feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően a tervezettnél alacsonyabb, 2,3 százalék lett a költségvetés hiánya, miközben az államadósság mutatója 70,2 százalékra mérséklődött. Domokos László, az ÁSZ elnöke a zárszámadást értékelve korábban azt közölte, Magyarország gazdasági fejlettsége 2018-ban tovább közeledett az európai uniós átlaghoz, amihez hozzájárult a magyar gazdaság fenntartható kifehéredése.