A kormány célja, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, ennek szellemében alakították át a gyermekvédelmi rendszert az elmúlt években. Azokat a gyerekeket, akik korábban intézményekben laktak – miután ki kellett őket emelni vér szerinti családjukból –, ma már egyre többször nevelőszülőknél helyezik el. Ezért is rendezték meg 2019-ben a Befogadlak program országjárását, amelynek során közel kilenc hónap alatt 19 megyében és Budapesten, összesen több tízezer résztvevővel zajlottak a rendezvények. A program célja a nevelőszülői hivatás népszerűsítése és a helyi közösségek erősítése volt. Magyarországon 23 ezer gyermek él kiemelve a saját vér szerinti családjából, ebből közel 15 ezren nevelőszülőknél, és már csak nyolcezren valamilyen intézményben.
A nevelőszülők toborzásának előfeltétele volt a nekik járó anyagi juttatások rendezése. A nevelőszülői hivatás 2014 óta foglalkoztatási jogviszonynak minősül, és amíg 2010 előtt egy alapellátmány mellett 18 ezer forint gondozási díjat kaphattak a nevelőszülők, addig mára a nevelőszülői bruttó munkabér alapdíja 44 700 forint, ami mellé kiegészítő díjként havonta 29 100 forint jár gyermekenként. A nevelőszülők a családi adókedvezményt is érvényesíthetik ezen juttatásokon felül. Ezek mellett havi 34 200 forintos nevelési alapdíjat és 8550 forintos külön ellátmányt is kapnak minden nevelt gyermek után. A különleges nevelési igényű gyermekek esetében pedig ennél magasabb összegekről van szó. A gyermekek után járó támogatás mellett még a családi pótlékra is jogosultak a nevelőszülők. 2020. január 1-jétől pedig azok a nevelőszülők, akik kisgyerekekről gondoskodnak, jogosultak lesznek a gyermekgondozási díjra (gyed) is. Mindez azt jelenti, hogy jelentősen magasabb a nevelőszülőknek járó anyagi segítség, mint korábban volt.
– A nevelőszülőségnek valóban van anyagi oldala is. Van, aki számára ez ténylegesen megélhetési forma – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kothencz János gyermekvédelmi szakértő. – Ezzel kapcsolatban mindig arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor egy gyermekvédelmi szakellátásban nevelésbe vett gyermeket a lakásotthonban dolgozó hivatásos gyermekfelügyelő nevel, és fizetést kap ezért, azt nem tartjuk morálisan aggályosnak. Miért van akkor, hogy a nevelőszülők esetében másképpen gondolkodunk? – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint a nevelőszülői hivatás ma már egy professzionális vállalás is, ami munkaviszonnyal jár, ezért okafogyott azt firtatni, hogy az anyagiak motiválhatják-e a nevelőszülővé válást. – Ettől még nem lesz rossz egy nevelőszülő – húzta alá Kothencz János.