időjárás 11°C Brúnó , Renáta 2022. október 6.
logo

Karácsony beismerte, szemétkáosz fenyeget Budapesten

Valójában kevés áldozatot szed a vírus hazánkban

Csekő Imre
2020.04.23. 05:50
Valójában kevés áldozatot szed a vírus hazánkban

Az ellenzék Gyurcsány Ferenc vezérletével igyekszik gyöngének beállítani a magyar védekezést, amihez irreleváns, félrevezető statisztikákat hívnak segítségül. Az adatok alaposabb – népesség- és időarányos – vizsgálatából azonban az derül ki, hogy hazánkban az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb a járvány halálozási rátája, Nyugat-Európában pedig több áldozata van a koronavírusnak, mint a kontinens keleti felén.

Andrew Lang skót író, mesegyűjtő állapította meg, hogy egyesek úgy használják a statisztikát, mint részeg ember a lámpaoszlopot: támaszkodnak rá ahelyett, hogy hagynák, hogy megvilágosítsa előttük az utat. A koronavírus-járvány kitörése óta megfigyelhető ennek a mondásnak az igazságtartalma.

Politikusok és újságírók mind különböző számokra hivatkoznak a saját mondanivalójuk alátámasztására.

Az ellenzék – azon belül is leginkább a Demokratikus Koalíció (DK) – esetében is ez figyelhető meg. „Mintha nem lenne a napnál is világosabb, hogy tesztelni, tesztelni kell?” – írta Gyurcsány Ferenc szombaton a Facebookon. Nyilvánvalóan azzal a mögöttes üzenettel, hogy a kevés elvégzett laboratóriumi vizsgálat miatt tűnik csak úgy, hogy nincsenek tömeges megbetegedések Magyarországon. Kedden pedig Komáromi Zoltán hívta fel online sajtótájékoztatón a figyelmet arra, hogy míg a szomszédos országokban öt százalék körül mozog az igazolt megbetegedésekre eső halálozási arány, addig hazánkban ez a mutató tíz százalék fölött van.

Komáromi Zoltán – háziorvos lévén – Gyurcsány Ferenc pártjának egészségügyi szakpolitikusaként nyilvánul meg, feltehetőleg tisztában van azzal, hogy az általa hangoztatott adatok irrelevánsak, hiszen nem az igazolt esetek számából, hanem egy ország teljes népességéből lehet kiszámolni pontosabban a halálozási rátát. Mégis a kormány munkáját rosszabbnak feltüntető, de kevésbé pontos adatot használta.

A megbetegedések számának összehasonlítása – az eltérő tesztelési mennyiség és a betegség ismeretlen, bár feltehetőleg rendkívül jelentős mértékű látenciája – miatt kevéssé jelentős. A halálesetek vizsgálata inkább megmutatja a védekezés hatékonyságát, mivel ezen esetek kevésbé maradnak rejtve, mint a megbetegedések, és végső soron a vírus elleni küzdelem célja sem más, mint hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a kór. A halálozási rátát is népességarányosan kell azonban vizsgálni, hogy releváns összehasonlításokat lehessen tenni. Így számolva hazánk az Európai Unió 27 tagállama közül a 12. helyen áll, és az országok jelentős többségében magasabb a halálozási arány, mint nálunk.

Még beszédesebb adatokat kapunk azonban, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes tagállamokban mikor robbant be a vírus és időarányosan hol tartanak az országok a védekezési folyamatban. Ha elosztjuk a népességarányos halálozások számát azoknak a napoknak a számával, amelyek azóta teltek el, hogy az adott ország elérte a 0,1 halálesetet egymillió főre vetítve, egy pontos pillanatképet kapunk arról, miként állnak a tagállamok a halálozások terén.

Ezen a képzeletbeli listán – az április 21-én összesített adatok szerint – hazánk szintén a tizenegyedik helyen áll. Az uniós országok nagy része – 16 tagállam – rosszabbul teljesít nálunk. A leggyengébb Belgium a 12,57-es mutatóval. Utána következik Spanyolország (9,91) és Olaszország (7,25). Magyarország 0,61-es adata eltörpül ezen államoké mellett, és szerencsére jóval elmarad az EU 2,50-es átlagától is. A vírus berobbanásától számított átlagos naponkénti halálozási arány tehát kifejezetten pozitívnak mutatja a hazai helyzetet.

Még alaposabban vizsgálva a számokat ennél is árnyaltabb képet kaphatunk. Keddig 36 nap telt el hazánkban a járvány berobbanása óta. Ha megnézzük, hogy a többi állam hogyan állt ennyi idő elteltével, még pontosabban értékelhetjük Magyarország teljesítményét. Összesen 14 EU-s tagállamnál áll már rendelkezésre ez az adat. Közülük csak Bulgária és Görögország adatai jobbak hazánkénál. További 11 országé lényegesen rosszabbak. A listán eggyel mögöttünk lévő osztrákok 1,32-es adata is már több mint kétszerese a magyarországi 0,61-nek, és az ebben az összehasonlításban is leggyengébben álló Belgium 11,64-es mutatója pedig közel hússzorosa a miénknek.

Koronavírus itthon

Vakcinákkal hálálta volna meg Banglades a magyar orvosok munkáját

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.