időjárás -1°C Angelika 2022. January 27.
logo
A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem alkotmányozhat kétharmados többség nélkül

Brüsszelből cáfolták Márki-Zay Péter szavait

Magyar Nemzet
Forrás: PestiSrácok.hu
2021.12.08. 16:44 2021.12.08. 17:35
Brüsszelből cáfolták Márki-Zay Péter szavait

Úgy tűnik, ismét valótlanságot állított Márki-Zay Péter, amikor azt mondta, hogy az Európai Bizottság engedélyt adott arra, hogy a baloldal esetleges választási győzelme esetén feles többséggel is megváltoztathatják a magyar alaptörvényt. Az ügynek a PestiSrácok járt utána: levelet írtak a testületnek, hogy igaz-e, amit a baloldal miniszterelnök-jelöltje mond. A válaszokból kiderült, hogy nem volt szó az alkotmány hatályos szabályokat sértő megváltoztatásáról.

Márki-Zay Péter és Fleck Zoltán az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a magyar emberek arcába hazudtak, ugyanis állításukkal szemben senki nem adott engedélyt nekik arra Brüsszelben, hogy feles többséggel való alkotmányozáshoz készüljenek 

adta hírül a PestiSrácok.hu. A testület egyik illetékese a portálnak küldött rövid levelében több kérdésüket is megválaszolatlanul hagyta, ugyanakkor érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay alaptörvényen átlépő tervezetére.

Ezek szerint a baloldali miniszterelnök-jelölt mindenféle jogi érv és támogatás nélkül készül átlépni a magyar alkotmányos rend határait, vagyis Márki-Zay immáron nemcsak az alkotmány, de a büntető törvénykönyv határait is feszegeti 

– hangsúlyozták.

Mint ismert, Brüsszeli körútját követően Márki-Zay Péter azt hangoztatta, akkora a diktatúra, hogy még az uniós jogállamisági biztosok, Věra Jourová és Didier Reynders is jóváhagyták, hogy a baloldal kétharmad helyett feles többséggel alkotmányozzon. Emellett Fleck Zoltán a 444-nek azt fejtegette néhány napja, hogy az Európai Bizottságban is megértő fülekre talált a gondolat, és elkezdte a munkát az alkotmány átlépésének az előkészítése érdekében.

Ezután kereste meg a PestiSrácok.hu a testület jogállamiságért felelős osztályának képviselőit, akik pusztán egy rövid válaszra méltatták kérdéseiket, ugyanakkor Márki-Zayt és csapatának kampányát egy mondattal is cáfolni tudták. Arra a kérdésre, hogy valóban engedélyt adott-e Reynders vagy Jourová a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a feles többséggel való alkotmányozáshoz, valamint az ezzel való kampányoláshoz, a bizottság a következő választ küldte a portálnak: „A bizottságnak nem szokása véleményezni a jogalkotási elképzeléseket vagy tervezeteket, különösen azokat, amelyek a nemzeti választási kampányokkal összefüggésben készültek.”

Ahogy arra a PestiSrácok emlékeztetett, mindez azt jelenti, hogy még Brüsszelben sem hajlandók olyan egyértelműen szembemenni a magyar alkotmányossággal és szuverenitással, mint amennyire Márki-Zay Péter. A cikk kitér arra is, hogy bár a bizottság szűkszavú válaszába belefér, hogy a megfelelő pillanatban lehetőséget adnak a baloldalnak az alaptörvény alkotmányellenes módosításra, egyelőre az is világosan kiolvasható a válaszból, hogy a jogállamiságért felelős biztosok nem találtak olyan tényezőt az alaptörvényben – vagy olyan kiskaput a „jogállamisági elvekben” –, amelynek mentén támogatni tudnák Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló kampányát.

Nagyon úgy tűnik, hogy sem alkotmányos, sem jogi, sem pedig jogállamisági alapja nincs Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló elképzeléseinek. Háromból semmi, a bizottság válaszából pedig kiderül: igazából politikailag is vállalhatatlan az elképzelés, nem csak jogilag 

– rögzítette a PestiSrácok.

A portál szerint felvetődik a kérdés, hogy ha még a legtágabban vett jogi értelemben is vállalhatatlan Márki-Zay Péter ötlete, akkor vajon az alaptörvény átlépése nem esik-e büntetőjogi kategóriába, ugyanis emlékeztetnek, hogy Márki-Zay Péter „közjogi tanácsadói” csapatot hozott létre az alkotmánymódosítás kidolgozására, kampányának központi elemévé tette, hogy a feles többséggel választott kormány által kiírt népszavazáson dőljön el az alkotmány sorsa, a tanácsadói állítólag már a részletek kidolgozásánál tartanak.

A PestiSrácok felhívta a figyelmet, hogy bár mindez szembemegy az alaptörvény rendelkezéseivel – amelyben világosan le van írva, hogy alkotmányozásra az Országgyűlés jogosult, elfogadásához pedig kétharmados többség kell –, csak a baloldal által sokat hivatkozott jogállamisági elveket sérti Márki-Zay javaslata, a büntető törvénykönyvet nem. Mint írják, bűncselekményre legfeljebb akkor gyanakodhatnánk a baloldal miniszterelnök-jelöltjének esetében, ha azt mondaná, hogy ha számára kedvezőtlenül alakulna a választások eredménye, azt nem fogadná el, mint ahogy erről egy interjúban is beszélt.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)