A teljes lakosságban kisebbségből (44 százalék) többségbe (54 százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második szavazópolgár, illetve minden harmadik párt nélküli, „bizonytalan” válaszadó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe. Még a veszteseket támogatók borúlátása is csökkent, igaz, csak egy paraszthajszállal (95-ről 92 százalékra) – ezt is mutatja a HVG számára készített legfrissebb Medián-elemzés.
A szavazatok megoszlása szempontjából a mostani Medián-kutatás adatai elég jól illeszkednek a hivatalos végeredményhez: a felmérésben válaszolók 54 százaléka mondta magát Fidesz–KDNP-szavazónak (a tényleges listás arány 52 százalék volt), 34 százalék ellenzékinek (a valóságban 36 százalék), és a tényleges 6-tal szemben 8 százalék állította, hogy az ő voksai is hozzájárultak a Mi Hazánk parlamentbe jutásához.
Látható, egy kicsivel még inkább felzárkóztak a szavazók a győztes kormánypárt mellé, amikor a Medián kérdezőbiztosai egy, „a közeljövőben megtartandó”, elképzelt választásról kérdezték őket.
Ekkor már a választani tudók 57 százaléka voksolt a Fidesz–KDNP-re, és a relatív győztes Mi Hazánk is rátett még 1 százalékpontot a megkérdezettek által felidézett szavazatarányára.
Ez a választani tudó szavazók körében mért 9 százalék nagy ugrás a Toroczkai László vezette pártnak az utolsó előrejelzésekben kimutatott 4-5 százalékos támogatottságához képest. Mindent egybevetve a Mi Hazánk annyiban is átvette a Jobbik korábbi (2014 és 2018 közötti) szerepét, hogy egy hónappal a választások után a legerősebb ellenzéki pártnak tekinthető: egy százalékponttal megelőzi a DK-t, és még eggyel a Momentumot. Ezek persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem hanyagolható el.
Toroczkai az élvonalban, Jakab Dobrev mögött kullog
A magát „harmadikutasnak” tekintő, de az elemzők által többnyire szélsőjobboldalinak minősített párt megerősödését az is jelzi, hogy elnöke, Toroczkai László a teljes szavazókorú népességben az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került.
Erősen árnyalja azonban a képet, hogy az ellenzéki szavazók körében viszont kilenc közül a legutolsó. Az adatok alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a Mi Hazánk első embere 53 százalékos támogatottságot élvez a kormánypárti szavazók körében, és csak 14 százalékosat az ellenzékiekében. Korábban is ismertünk olyan vezető politikusokat, akik „az árok másik oldalán” is viszonylag elfogadottak voltak, és ennek köszönhették magas népszerűségüket. Ilyen volt mindenekelőtt Göncz Árpád vagy – ha kisebb mértékben is – például az MSZP-s Szili Katalin és a Fidesz-alapítóból SZDSZ-essé lett Fodor Gábor. Olyan esetre azonban eddig még soha nem volt példa, hogy – mint most Toroczkai – egy magát ellenzékiként pozicionáló politikus számottevően kedveltebb legyen a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon. A mostani felmérésben szereplő kilenc ellenzéki politikus átlagos kormánypárti támogatottsága egyébként meglehetősen alacsony, mindössze 16 százalékos. Ennél valamivel elfogadottabb a kormányoldalon az LMP újdonsült frakcióvezetője, Ungár Péter is (a fideszesek 23 százaléka szimpatizál vele), és így, bár az ismertsége még viszonylag alacsony, a legnépszerűbb ellenzékiek közé tartozik.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Illyés Tibor)
