„Ma súlyos vereséget szenvedtünk” – kezdte mondandóját 2022. április 3-án Gyurcsány Ferenc, a baloldal rendszerváltás óta számított történetének legnagyobb bukását jelentő országgyűlési választások estéjén a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A Demokratikus Koalíció (DK) láthatóan viharvert állapotban lévő vezérkarának élén a pártelnök azonban nem önkritikát gyakorolt, hanem azonnal a ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjére, Márki-Zay Péterre hárította a felelősséget.
Gyurcsány önkritika helyett gyorsan talált bűnbakot
„Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják, hanem attól, hogy biztonsággal, biztonságos úton, biztonságos kikötő felé vezeti a rá bízott hajót. Aki nem így tesz, az lehet, hogy ott állt a kormánynál, lehet, hogy döntött, de végül azok, akik rá bízták a hajó sorsát, azt gondolják, hogy talán nem ez a legjobb kapitány. És azt hiszem, igazuk van” – mondta Gyurcsány.
Arról is szólt, hogy nem szabad feladni az alapvető elgondolásukat, a Fidesz alternatívája nem a jobb, hanem a baloldalon van.
„Ha nem ehhez illő vezetőt választ magának az ellenzék, akkor bukni fog” – figyelmeztetett a DK elnöke közvetlenül a történelmi vereség után.
Csak a DK
Nyilvánvalóvá tette, hogy hiába maradt alul sorozatban negyedik alkalommal Orbán Viktorral szemben, kitart a politikai víziója mellett, amely szerint neki és pártjának kell leváltania egyszer a Fidesz–KDNP-kormányt. Ennek megfelelően újult erővel folytatta a baloldal bedarálását, elsősorban az MSZP eljelentéktelenítésével, számos szocialista polgármester és helyi politikus átcsábításával a a DK-ba.
A 2022-es nagy baloldali összefogás a Momentum számára is a teljes hitelvesztést hozott, hiszen a liberális párt azzal a jelszóval indította pályafutását még 2017-ben, miután megtorpedózta a budapesti olimpiai rendezést, hogy se Gyurcsány, se Orbán! Ezek után mégis közös listán indultak a volt miniszterelnök pártjával.
Bejelentkezett Orbán régi-új kihívójának
Gyurcsány tehát három évvel ezelőtt még joggal gondolta, hogy az újabb baloldali bukásból ő és pártja jöhet ki a legjobban, hiszen egyértelműen a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt lett, döntő befolyással a Karácsony Gergely főpolgármester vezette Fővárosi Közgyűlésben, ahol kulcspozíciókban a saját emberei ültek. A DK elnöke úgy érezhette, eljött az ideje, hogy a közvélemény számára is egyértelművé tegye, ő jelenti az alternatívát Orbán Viktorral szemben, ezért 2022 őszén úgynevezett árnyékkormányt alakítottak, amit azonban nem ő, hanem a – hamarosan már csak volt – felesége, Dobrev Klára vezetett. Azzal ugyanis – bármennyire is tévesen ítélte meg az általa irányított politikai erő bármikori esélyeit – maga Gyurcsány Ferenc is tisztában volt, hogy a saját nevén futó projekt, akár egy árnyékkormány, inkább taszítja a választók többségét, vagyis nem növeli a DK támogatottságát.
Tehát Dobrev Klára „árnyékminiszterelnök” vezetésével álltak a nyilvánosság elé ezzel az újnak egyáltalán nem nevezhető, a 90-es évekből elővett és leporolt politikai marketingeszközzel, de az is világos volt, hogy a háttérből Gyurcsány irányít.
Tény ugyanakkor az is, hogy Dobrev Klára nem csupán statiszta- vagy strómanszerepet töltött be, már csak azért sem, mert 2019 óta európai parlamenti képviselő, és ebben az időszakban egyes felmérések szerint a legnépszerűbb ellenzéki politikus volt. Ráadásul a Gyurcsány házaspár viszonyrendszerét jól ismerők szerint Dobrev Klára mindig rendkívül ambiciózus volt, a politikai szempontból válságos időszakokban ő állt igazán a sarkára és motiválta az olykor csüggedő férjét az újabb harcok megvívására.
Az ellenzék vezető ereje
Gyurcsányék a 2022-es nagy kudarc után bár igazi áttörést nem értek el, de az ellenzéki oldalon egyértelműen a legerősebb politikai párt szerepét töltötték be, méghozzá stabilan, egészen 2024 elejéig. A közvélemény-kutatások összegzése 2023-as év végén is világosan ezt a képet rajzolta fel. A Demokratikus Koalíció abban az esztendőben a biztos pártválasztók körében többször is elérte a húszszázalékos szintet, ami nagyon régen sikerült utoljára ellenzéki pártnak. A Republikonnál az első negyedévben 14 százalékon szerepelt a DK a teljes népesség körében, a Medián viszont februárban és májusban 9, míg szeptemberben csak hét százalékra mérte a pártot. Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberben még azt jósolta, hogy egy éven belül másfél millió szavazója lesz a DK-nak. Ezt a célt nem sikerült teljesíteniük, az idei csúcs 14 százalék (hozzávetőleg 1,1 millió szavazó) volt.
Lefagyott a baloldal
A kegyelmi botrány után a politika színpadára lépett Magyar Péter, és rögtön felborította a baloldali status quót, ami a DK számára is katasztrofális következménnyel járt.
Bő egy éve igazi vesszőfutásként élhette meg Gyurcsány Ferenc azt a folyamatot, ahogy Magyar mozgalma, majd pártja, a Tisza folyamatosan szívta el a kormányellenes szavazókat, köztük sok DK-s szimpatizánst.
A rutinos és a politikai manipulációban, a hatalomtechnikai játszmákban korábban gátlástalannak bizonyuló egykori miniszterelnök talán még soha nem mutatkozott ennyire tehetetlennek, mint tavaly tavasszal. Heteken át lefagyva nézte a teljes baloldallal együtt Magyar Péter úthengerszerű fellépését, amihez persze a dollármédia nagy része is asszisztált.
Gyorsan kiderült, hogy a jelentős mértékben külföldről finanszírozott médiumok, és ezzel nyilvánvaló összefüggésben a brüsszeli, valamint a korábbi amerikai adminisztráció a Tisza Párt vezetőjében látja az új esélyt az Orbán-kormány leváltására. Magyar Pétert szinte egymás „kezéből” kapkodták ki a balliberális sajtóorgánumok, szerkesztőségből stúdióba járt, gyakorlatilag kampányeszközként használta médiát. Közben Gyurcsány Ferencékről megfeledkezett a baloldali sajtó.
Kínos akciók, választási kudarc
Amikor felocsúdtak, olyan hamvába holt akcióval próbálták visszaszerezni a nyilvánosság figyelmét, mint a frissen megválasztott köztársasági elnök elleni teljesen megalapozatlannak bizonyult vádaskodás, ami több évtizeddel korábbi „zsebszerződésben” való állítólagos közreműködés volt. Ilyen előzmények után nem is volt meglepő, hogy a közös DK–MSZP–Párbeszéd lista mindössze 8 százalékos eredményt ért el június 9-én az európai parlamenti választáson, így összesen két képviselőt küldhettek Brüsszelbe.
Mindkettő a DK-ból került ki: Dobrev Klára és Molnár Csaba. Öt évvel korábban, 2019-ben a DK még önállóan indulva négy mandátumot tudott szerezni. Eközben a fővárosi közgyűlésben is jelentősen megcsappant Gyurcsányék frakciója, mindössze három képviselőjük van.
Harc a túlélésért
A júniusi választások másnapján Dobrev Klára bejelentette a DK-s árnyékkormány működésnek végét, ami egyúttal a 2026-os „mérkőzés” feladását is jelentette. Onnantól egyértelművé vált, hogy Gyurcsányék számára a jövő évi parlamenti választásokig hátralévő időszak a túlélésért folytatott küzdelem lesz.
A pártelnök többször próbálkozott kemény hangú nyilatkozatokkal, Facebook-posztokkal támadni Magyar Pétert, de ezek semmilyen hozammal nem jártak, a DK támogatottsága az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén ingadozik.
Utolsó szalmaszál?
A csütörtöki váratlan bejelentés teljes visszavonulásáról talán annak a kései beismerése lehet Gyurcsány Ferenc részéről, hogy az ő vezetésével jövőre szinte biztosan eltűnik a párt a politikai süllyesztőben, nélküle viszont talán egy utolsó szalmaszálba még megkapaszkodhat.
Gyurcsány karakterét ismerve a lelépése közben azért megfordulhatott a fejében az a gondolat, amit a Tanú című film végén fogalmazott meg a levitézlett Virág elvtárs: „Nem baj, visszasírnak még maguk engem!”
Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: Ladóczki Balázs)
Lemondott Gyurcsány Ferenc
