Akik azt hitték, Gyurcsány egyszerű parlamenti képviselőként csak üldögélni fog az Országgyűlésben, miután oda 2010-ben az MSZP-pártlista biztos befutó helyéről bekerült, alaposan tévedtek. A budapesti Szent István parkban felállított sátorban 2010 őszén életre hívta a Demokratikus Koalíció nevű platformot az MSZP-n belül, amelybe egyből 2400-an jelentkeztek felvételért. A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP átformálása volt a saját elképzeléseinek megfelelően. Ennek lényege az lett volna, hogy a szocialista párt egy „Orbán-ellenes népfronttá” váljon, soraiban tudva nemcsak azokat, akik egyetértenek a hagyományos szocialista, szociáldemokrata értékekkel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szemben áll a nemzeti együttműködés rendszerével.
Gyurcsány 2011 tavaszán egy budapesti szálloda rendezvénytermében tartott évértékelőt, a zsúfolásig telt teremben nem csak szocialista politikusok tűntek fel: a szónokot Vágó István korábbi tévés műsorvezető konferálta fel, de jelen volt Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikus és Debreczeni József közíró is, aki az előző évben még az MDF jelöltje volt. Gyurcsány az évértékelőn azt hangoztatta: „Nem alapítunk új pártot, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot.” Éppen ekkoriban hozták létre azonban a XVII. kerületi MSZP-ből kivált személyek a Demokrata Párt nevű formációt, a későbbi Demokratikus Koalíció jogelődjét.
Zöldmezős beruházás
Miután az erről szóló hír megjelent a Magyar Nemzetben, Gyurcsány azzal a magyarázattal állt elő, hogy a Demokrata Párt nevet az MSZP számára foglalták le, lehetőséget teremtve arra, hogy a szocialista párt az átalakulása esetén a nevében is jelezze az új politikai orientációt. „Ez tehát az MSZP mozgásterének növelését jelenti. Ha akar, akkor él ezzel a lehetőséggel, ha nem akar, akkor nem” – fogalmazott Gyurcsány. Az exminiszterelnök ugyanakkor a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt: ha kudarcot vall utolsó kísérlete az MSZP megújítására, lehetségesnek tart „egy zöldmezős politikai beruházást”, vagyis új párt létrehozását.
Több hónapnyi egyeztetést, vitát követően végül Gyurcsány és az MSZP-vezetés viszonya annyira megromlott, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) platform a megalapítása első évfordulóján önálló párttá alakult.
A kiválás után vita robbant ki arról, hogy a DK-hoz átállt szocialista képviselők – köztük Molnár Csaba – adják vissza az MSZP pártlistájáról szerzett mandátumukat. Természetesen a DK-hoz csatlakozók nem tettek eleget a felszólításnak.
Gyurcsány azzal próbálta a még frissen létrejött DK-t kilendíteni a kezdeti, egy-két százalékos népszerűségi sávból, hogy 2012 őszén látványos sátras éhségsztrájkba kezdett a Kossuth téren. Egy évvel később, a DK október 23-i megemlékezésén pedig már azt hangoztatta, hogy a demokratikus (értsd: az akkori Jobbik nélküli) ellenzék pártjainak össze kell fogniuk, 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, ehhez pedig egy régi ismerős és kipróbált harcostárs, Bajnai Gordon volna a legmegfelelőbb kormányfőjelölt.
Szabadulás a karanténból
Bajnai ugyanaznap a Milla nevű mozgalom rendezvényén tért vissza a magyar belpolitikába, és Együtt 2014 néven választási mozgalmat is indított. Kezdeményezésére létrejött az úgynevezett ellenzéki összefogás, amely Gyurcsány szempontjából a lehető legjobban alakult. A folyton az összefogást sürgető DK elérte, hogy legyen közös lista, és arra ők is felkerüljenek, kiszabadulva a politikai karanténból. A Bajnaitól remélt kezdeti lendület – az Együtt formációt a legelején 14 százalékos népszerűséggel is mérték – azonban kifulladt, s az MSZP-nek mélyütést vitt be a Simon-ügy.
A párt elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet írta meg, hogy egy bécsi bankszámlán 240 millió forintnyi valutát tart, s ez nem szerepel a vagyonbevallásában. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány alig fél évvel korábban, egy DK-s fórumon volt pártjára, az MSZP-re utalva arról beszélt: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.”
Angyalok és ördögök
A korszakváltónak kikiáltott összefogást csodafegyvernek szánták, de csúnyán besült. A Fidesz 2014-ben nemcsak nyert, de újból kétharmadot szerzett, ami meglepte a baloldali pártokat. A DK négy parlamenti helyhez jutott, de mivel a frakcióalakításhoz öt főre lett volna szükség, Gyurcsányék független képviselőként ültek be a T. Házba. Pár hónappal a baloldal második kétharmados veresége után Gyurcsány Ferenc egy fontos, ám kevésbé idézett véleménycikket jelentetett meg a Népszabadságban – derül ki az Origó cikkéből. Fontos kiemelni, hogy az írás publikálásának idején az amúgy is szétforgácsolt baloldal a választási sokk hatására atomjaira hullott. Gyakoriak voltak az üzengetések, a villongások és a nyilvánosság előtti csatározások, ráadásul akkor még a Jobbik is a baloldal szövetségi rendszerén kívül helyezkedett el.
Az Angyalok és ördögök? című cikkben Gyurcsány kijelentette: „Az optimális végcél világos, egységes Demokrata Pártot kellene létrehozni.” A DK elnöke – bár mint említettük, korábban is beszélt ilyen jellegű terveiről – konkrét programként ekkor hirdette meg a baloldal egységesítését. „Együttműködés vagy politikai halál – ilyen egyszerű” – adta ki a jelszót Gyurcsány. Felvetései egy az egyben visszaköszönnek a mai baloldalon. A pártelnök akkor arról írt, hogy „létrehozhatunk pártuniót a demokratikus pártok részleges önállóságának meghagyásával, közös elnökséggel” vagy „még lazább együttműködést állandó pártközi egyeztetéssel, ehhez felállított fórumokkal, intézményekkel”. A Gyurcsány által akkor emlegetett pártunió – állandó pártközi egyeztetésekkel – mára lényegében megvalósult.
Lemondott Gyurcsány Ferenc
