Dobrev Klára küldhette meg a selyemzsinórt Gyurcsánynak

Nem először lepett meg mindenkit Gyurcsány Ferenc azzal, hogy lemond. Az immár expolitikus 2009-ben váratlanul távozott a kormány éléről, most pedig ugyanilyen meglepetés volt, hogy Gyurcsány Ferenc otthagyja a DK-t és visszavonul a közélettől. Mindkét esetben felsejlik a háttérben meghúzódó Dobrev-szál.

Dobrev Klára, és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)

Számos hasonlóság fedezhető fel Gyurcsány Ferenc mostani lemondása, és aközött, amikor 2009-ben a miniszterelnöki bársonyszékből távozott. Mint lapunk is megírta, Gyurcsány Ferenc lemondott a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul. Az immár bukott pártelnök és miniszterelnök több mint húsz évet töltött a magyar politika színpadán, az első lemondására pedig 2009. március 21-én, az MSZP kongresszusán került sor. 

Gyurcsány Ferenc távozik a közéletből (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ekkor már több mint két év eltelt a botrányos őszödi beszéde kiszivárgása, és a vérbe fojtott 2006-os őszi események óta. De nem csak a tüntetések véres leverése okozta morális csőddel kellett (volna) szembenéznie Gyurcsánynak és kormányának, hanem a gazdasági nehézségekkel is. Erre válaszul a választók megszorításokat kaptak a második Gyurcsány-kormánytól, amik már az őszöd beszéd kiszivárgása előtt, 2006 nyarára hatalmas népszerűségvesztést okoztak. De megszorító intézkedések sorát hozták meg 2007-ben és 2008-ban is. Ekkor beütött be a 2008-as gazdasági válság, ami a szakadék szélére lökte az országot, Gyurcsány Ferenc és kormánya pedig a maradék népszerűségét is kezdte elveszíteni.

Lemondjon-e Gyurcsány?

Ilyen körülmények között tartottak Gyurcsány Ferenc bizalmi emberei tanácskozást 2009. március 13–14. között Tokajban. Összesen tizenhatan voltak jelen, köztük Dobrev Klára, Gyurcsány felesége is. A Bajnai Gordon miniszterelnökségét bemutató Frontsebészet című könyv szerint a beszélgetéseken derült ki, hogy nem tudnak olyan megoldást, ami egyszerre kerüli el a gazdasági csődöt és a teljes politikai vereséget. 

A beszámolók alapján ekkor Dobrev Klára elsírta magát. A könyv szerint a végső szót azonban mégiscsak Dobrev mondhatta ki, mivel Tokajból hazafelé a miniszterelnöki konvoj egyszer csak megállt, a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. A testőrök a miniszterelnöki Audiban maradtak, a kormányfő pedig maga vezette a biztonsági autót hazáig, aki mellett a felesége ült.

Egy héttel később Gyurcsány Ferenc a következő mondatokkal jelentette be távozási szándékát a kormány éléről az MSZP március 21-i kongresszusán:

Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem.

Hetekig tartó kínos miniszterelnöki castingot követően Bajnai Gordont emelte a kormányfői székbe az MSZP és az SZDSZ.

Gyurcsánytól Gyurcsányig

Gyurcsány miniszterelnöki lemondása után további 16 év telt el, amikor bejelentették, hogy távozik a közéletből és minden pozíciójáról lemond. A DK a 2011-es megalakulása után az egy-két százalékon álló törpepártból az ellenzék legerősebb formációjává nőtte ki magát. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a magyar baloldal eljutott Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig, mivel a közös baloldali lista csúfos veresége ellenére a DK lett a legnagyobb ellenzéki frakció az Országgyűlésben.

Csaknem két éven át úgy tűnt, hogy valóban a Demokratikus Koalíció lehet az első számú kihívója a Fidesznek a 2026-os választásokon. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy szinte naponta lehetett olyan híreket olvasni, hogy a többi baloldali pártból egy politikus átlépett a DK-ba. Tehát Gyurcsány számára minden ideálisan alakult, mígnem 2024 februárjában beütött a krach. A kegyelmi ügyet meglovagolva feltűnt a színen Magyar Péter, aki megszerezte a Tisza Pártot, és a 2024-es európai parlamenti választáson az ellenzéki szavazók jelentős részének támogatásával könnyedén legyőzte az MSZP-vel és a Párbeszéddel közösen induló DK-t. 

A hárompárti összefogás csak két mandátumhoz jutott, az egyiket Dobrev, míg a másikat a szintén DK-s Molnár Csaba kapta meg. Magyar Péter feltűnése ellenére a DK magabiztosan készült az EP-választásra, hiszen tavaly márciusban jelentették be, hogy az MSZP-vel és a Párbeszéddek összefognak. 

Ez eredetileg a 2026-os választásokra is érvényes lett volna, és feltehetőleg Dobrev Klárát indították volna közös miniszterelnök-jelöltként. 

Azonban a csúfos kudarc miatt az összefogás felbomlott, az utóbbi hónapokban pedig rendre az volt a kérdés, hogy vajon a DK-nak sikerülhet-e egyedül bejutni az Országgyűlésbe. Ez egybevág azzal, amikor a Fidesz 2008-as szociális népszavazásának sikere után Gyurcsány összeveszett az SZDSZ-szel, amire válaszul a liberálisok kiléptek a kormánykoalícióból.

A végső játszma

A DK februári tisztújító kongresszusa előtt a sajtóhírek többen is szembeszálltak Gyurcsánnyal, akit végül újra pártelnökké választottak. De ez is is jelezte, hogy a párton belül is megrendült Gyurcsány bázisa. Utolsó elkeseredett próbálkozásként Gyurcsány idén márciusban egy lakóautóval kéthetes országjárásra indult, hogy felrázza a baloldali választókat. Azonban az akció nem nevezhető sikeresnek, mivel a felmérések szerint a DK továbbra is a bejutási küszöbön táncol. Ebben a helyzetben érkezett a hír, hogy Gyurcsány lemond a pártelnökségről és visszavonul a közélettől.

Feltűnő, hogy a 2009-es és a 2025-ös lemondás előtti években is olyan kihívásokkal nézett szembe Gyurcsány, amikre nem tudott választ adni. 

A miniszterelnöksége alatt az egyre rosszabb gazdasági helyzet és a világválság fogott ki rajta, míg most a Magyar Péter jelentette politikai kihívás, ami jelentős számú szavazót vitt a DK-tól a Tisza Párthoz. Beszédes, hogy a 2009-es tokaji tanácskozás után Dobrev Klára mondhatta ki az utolsó szót Gyurcsány távozásáról, most pedig ő volt az, aki bejelentette a pártelnök távozását a magyar közéletből. Mindez arra enged következtetni, hogy Dobrev Klára informális szerepe mindig is sokkal nagyobb volt a saját politikai közösségén belül az elmúlt húsz évben, mint ami a formális pozíciójából adódott volna. Minden bizonnyal Dobrev lesz a DK új elnöke, ám az előbbi feltételezésből kiindulva a személycserét leszámítva nem várható érdemi változás a DK eddigi politikájában.

Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)