Gyurcsány Ferenc kihívói elbuktak

Február első hétvégéjén rendezi tisztújító kongresszusát a Demokratikus Koalíció, ahol többek közt az elnök, illetve a pártvezető személyéről is dönt a tagság. Lapunk információi szerint a pártelnöki tisztségre korábban bejelentkezők egyike sem kapott kellő számú ajánlást, így Gyurcsány Ferenc kihívó nélkül maradt.

Január végén, illetve február első hétvégéjén tartja tisztújító kongresszusát a Demokratikus Koalíció – értesült a Magyar Nemzet.

Lapunk információi szerint a párt elnökségének javaslata szerint

elsőként január 28-án, reggel 8 órakor ül össze a kongresszus, határozatképtelenség esetén pedig február 2-án gyűlnek össze a DK-s párttagok.

A tisztújító kongresszuson megválasztják a párt tisztségviselőit, így az elnökség személyeiről is döntenek. Napirendre kerül a DK idei költségvetése, az etikai, valamint a felügyelőbizottság beszámolója, de a párt alapszabályának módosítása is szerepel a napirendi javaslatok között.

A legérdekesebb része a DK tisztújításának nyilván az, marad-e Gyurcsány Ferenc a párt elnöke, az idei kongresszus előtt ugyanis többen is bejelentették, hogy indulnak a tisztségért. Korábbi sajtóhírek négy aspiránsról is beszámoltak, amire a párt történetében korábban nem volt példa.

Ám, miként az gyanítható volt, végül egy jelölt sem állhat a pódiumra hivatalos elnökjelöltként.

Lapunk információi szerint ugyanis egyikük sem kapott elegendő számú ajánlást a DK tagságától, így Gyurcsány Ferenc kihívó nélkül maradt.

Próbálkoztak, de hiába

Mint arról már a Magyar Nemzet is beszámolt, kihívója volt Gyurcsánynak Abd El Rahim Ali, a DK VIII. kerületi elnöke, aki szerint a pártelnök nem találja a választ Magyar Péterre, nincs politikai innováció, jelentős az elégedetlenség a párton belül. – Az elmúlt időszak hirtelen szelei megzavarták a kapitányt és az egész vezetőséget. Zátonyra futtatták a hajónkat, és teljesen tanácstalanok – fogalmazott Abd El Rahim Ali, aki szerint egy erős baloldalt kell létrehozni, a megújuláshoz viszont Gyurcsánynak mennie kell, egyébként 2026-ban megsemmisülés vár a DK-ra. Az egyiptomi felmenőkkel rendelkező politikus egy Facebookra feltöltött videóban azt mondta,

igazi, rendes baloldalra van szükségünk. Szembe kell fordulnunk a múlttal! Lehet Ferivel menni a Minecraftba építgetni, meg lehet jönni feltámasztani a baloldalt.

A dolog szépséghibája, hogy tavaly decemberben Abd El Rahimot garázdaság és kábítószer birtoklása vétség gyanújával hallgatták ki, miután részegen egy budapesti lakóházban randalírozott, szervezetében pedig az alkohol mellett THC-t, azaz kábítószer nyomait találták. Végül Abd El Rahim nem kapott kellő támogatást a DK tagságától.

Gyurcsány másik kihívója volt Török Miklós, a párt makói embere is, aki a DK szociáldemokrata karakterét kritizálja, ami szerinte kudarcot vallott. Török Miklós azzal is érvelt, hogy

új embereket, új gondolatokat, tapasztalatokat kellene beengedni a pártba,

amit azonban – mint fogalmazott – akadályoz a párt jelenlegi döntési és választási szabályzata, amely belterjessé és irányíthatóvá teszi a tisztújítási folyamatot. Hogy ez is hozzájárult-e indulási kudarcához, nem tudni, de Török is kiesett az elnöki versenyből.

Belső feszültség

Minden próbálkozás ellenére tehát Gyurcsány Ferencet nem lehet elmozdítani a pártelnöki székből, de az, hogy ilyen feszültségek vannak a DK-ban, komoly üzenet a párt mindenkori elnökének. A belső ellentétek egyik példája Leel-Őssy Gábor, a DK egyik politikusa, aki a megsemmisítő választási vereség után több ízben kemény kritikával illette Gyurcsányt.

A pártból azóta kizárt Leel-Őssy többször hangot adott annak, hogy szerinte Gyurcsány számára eljött a távozás ideje. – Waterloo után Napóleonnak nem maradt választása, sorsa a szövetségesek (az angolok) kezében volt. Végállomás: Szent Ilona szigete – fogalmazott a politikus, aki etikai vizsgálatot is kezdeményezett a pártelnök ellen. Gyurcsány ellen az eljárást megszüntették, és augusztusban a választókerületi szervezet egy sajátos körülmények között megtartott ülésen arra hivatkozva kezdeményezte Leel-Őssy kizárását, hogy magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit. Az alapító politikust végül másodfokú eljárás keretében, októberben zárta ki a Gyurcsány-párt.

Van, aki a Tiszának megy

A DK-n belüli feszültség oka lehet az is, hogy a pártba az elmúlt években olyan emberek léptek be és vállaltak tisztséget, akik parlamenti vagy önkormányzati pozíciókban bíztak. – Úgy tűnik, hogy ez nem biztosított mindenki számára, szűkülnek a lehetőségek a pártban. A DK-nak ugyanis az volt a vonzereje, hogy azzal a dominanciával, amit kiharcolt a baloldalon a Tisza Párt megjelenéséig, biztosította a karrier lehetőségét a helyi politikusoknak. Ez került veszélybe, és ezért van az, hogy akik most fellázadtak Gyurcsány ellen, inkább a másod-, harmadvonalba tartozó személyek – fogalmazott korábban Nagy Ervin elemző, aki szerint

Gyurcsány Ferencnek jelenleg a Magyar Péter-féle kihívás sokkal nagyobb feladat, mint a párton belüli rendrakás, bár a kettő összefügg.

– Elképzelhető, hogy akik az elmúlt időszakban átmentek a DK-ba különböző pártokból, nem elkötelezettek sem a szociáldemokrata ideológia, sem a pártelnök iránt. Ha ők azt látják, hogy van egy erősebb párt a baloldalon, amely ráadásul emberhiánnyal küszködik, elindulhatnak a Tisza felé – mondta. Hangsúlyozta: eközben Gyurcsánynak egy öt százalékon álló pártot kéne stabilizálnia.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc a párttársai között (Fotó: Ladóczki Balázs)