Gyurcsány Ferenc kihívói elbuktak

Február első hétvégéjén rendezi tisztújító kongresszusát a Demokratikus Koalíció, ahol többek közt az elnök, illetve a pártvezető személyéről is dönt a tagság. Lapunk információi szerint a pártelnöki tisztségre korábban bejelentkezők egyike sem kapott kellő számú ajánlást, így Gyurcsány Ferenc kihívó nélkül maradt.

Gyurcsány másik kihívója volt Török Miklós, a párt makói embere is, aki a DK szociáldemokrata karakterét kritizálja, ami szerinte kudarcot vallott. Török Miklós azzal is érvelt, hogy

új embereket, új gondolatokat, tapasztalatokat kellene beengedni a pártba,

amit azonban – mint fogalmazott – akadályoz a párt jelenlegi döntési és választási szabályzata, amely belterjessé és irányíthatóvá teszi a tisztújítási folyamatot. Hogy ez is hozzájárult-e indulási kudarcához, nem tudni, de Török is kiesett az elnöki versenyből.

Belső feszültség

Minden próbálkozás ellenére tehát Gyurcsány Ferencet nem lehet elmozdítani a pártelnöki székből, de az, hogy ilyen feszültségek vannak a DK-ban, komoly üzenet a párt mindenkori elnökének. A belső ellentétek egyik példája Leel-Őssy Gábor, a DK egyik politikusa, aki a megsemmisítő választási vereség után több ízben kemény kritikával illette Gyurcsányt.

A pártból azóta kizárt Leel-Őssy többször hangot adott annak, hogy szerinte Gyurcsány számára eljött a távozás ideje. – Waterloo után Napóleonnak nem maradt választása, sorsa a szövetségesek (az angolok) kezében volt. Végállomás: Szent Ilona szigete – fogalmazott a politikus, aki etikai vizsgálatot is kezdeményezett a pártelnök ellen. Gyurcsány ellen az eljárást megszüntették, és augusztusban a választókerületi szervezet egy sajátos körülmények között megtartott ülésen arra hivatkozva kezdeményezte Leel-Őssy kizárását, hogy magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit. Az alapító politikust végül másodfokú eljárás keretében, októberben zárta ki a Gyurcsány-párt.

Van, aki a Tiszának megy

A DK-n belüli feszültség oka lehet az is, hogy a pártba az elmúlt években olyan emberek léptek be és vállaltak tisztséget, akik parlamenti vagy önkormányzati pozíciókban bíztak. – Úgy tűnik, hogy ez nem biztosított mindenki számára, szűkülnek a lehetőségek a pártban. A DK-nak ugyanis az volt a vonzereje, hogy azzal a dominanciával, amit kiharcolt a baloldalon a Tisza Párt megjelenéséig, biztosította a karrier lehetőségét a helyi politikusoknak. Ez került veszélybe, és ezért van az, hogy akik most fellázadtak Gyurcsány ellen, inkább a másod-, harmadvonalba tartozó személyek – fogalmazott korábban Nagy Ervin elemző, aki szerint

Gyurcsány Ferencnek jelenleg a Magyar Péter-féle kihívás sokkal nagyobb feladat, mint a párton belüli rendrakás, bár a kettő összefügg.

– Elképzelhető, hogy akik az elmúlt időszakban átmentek a DK-ba különböző pártokból, nem elkötelezettek sem a szociáldemokrata ideológia, sem a pártelnök iránt. Ha ők azt látják, hogy van egy erősebb párt a baloldalon, amely ráadásul emberhiánnyal küszködik, elindulhatnak a Tisza felé – mondta. Hangsúlyozta: eközben Gyurcsánynak egy öt százalékon álló pártot kéne stabilizálnia.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc a párttársai között (Fotó: Ladóczki Balázs)