Kapu Tibor elmesélte, milyennek látta az űrből a Földet + galéria

Nagyszámú hallgatóság előtt tartott élménybeszámolót Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutató űrhajós Budapesten, a Millenáris Parkban. A felkészülésről és az űrutazásról is beszéltek a közönségnek, majd közös fotók készítésére és autogramkérésre is lehetőség nyílt.

Óriási érdeklődés mellett mesélte el élményeit a kiválasztástól a visszatérésig a Millenáris Parkban felállított színpadon Kapu Tibor, Magyarország második kutató űrhajósa és Cserényi Gyula kiképzett kutató űrhajós. Kapu Tibor az Axiom–4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahol huszonöt tudományos kísérletet hajtott végre a HUNOR Magyar Űrhajós Programban. 

A közönség Kapu Tibor és Cserényi Gyula élménybeszámolóján (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A két kutató űrhajós felidézte a programra való jelentkezés folyamatát: utolsó pillanatban adták be a pályázatukat, 245 további jelentkező mellett. Több kiválasztási kört teljesítettek, 2022 márciusában 44-en maradtak, ekkor utaztak Hamburgba.

Cserényi Gyula elmondta: ezek után egyéves alapkiképzési fázis következett, amelyet négyen teljesítettek, ez alatt az időszak alatt Szakály Andrással és Schlégl Ádámmal négyen örök barátságot kötöttek.

A következő fontos dátum 2024. május 26. volt, amikor lezárták az alapkiképzést, és kiválasztották a két űrhajóst. Egyrészt letaglózó, másrészt pozitív pillanat volt, amikor a kiválasztási ceremónián a levelet elolvasták arról, hogy őket választották.

A dátum megegyezik az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan felbocsátásának 44 évvel ezelőtti dátumával

– idézték fel.

Karantén több mint egy hónapig

Tavaly augusztusban kezdték meg az amerikai kiképzési szakaszt, döntő részben Houstonban zajlott a felkészítés, a NASA, az Axiom Space és a SpaceX által. Kiemelték: mind a NASA, mind a SpaceX képzése gyakorlatias volt, a vészhelyzeteket szimulálták, többször végigmentek a folyamatokon.

Kapu Tibor a csapatmunkát emelte ki, mint mondta, a küldetésben összesen legalább ezren vettek részt.

A magyar űrhajós és a parancsnok, Peggy Whitson mellett, aki a legtapasztaltabb amerikai űrhajós, Shubhanshu Shukla indiai és Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel űrhajós vett még részt a küldetésben.

Kapu Tibor a várakozás időszakáról szólva elmondta: rekordot döntöttek, ez volt a küldetés előtti leghosszabb megszakítatlan karantén, amely 32 napra duzzadt a 14 helyett. Floridában voltak karanténban, reggelente futhattak a tengerparton, enélkül nem tudták volna végigcsinálni ezt az időszakot.

Életre szóló élmény

A felbocsátásról elmondta, ezeket a pillanatokat nagyon nehéz megfogalmazni: Peggy Whitson azt mondta, hogy még harminc év után sem találja a megfelelő szavakat ezeknek az élményeknek a leírásához.

– A centrifugában sokat gyakorolják, hogy milyen hatások érik majd őket, de amikor életre kel a rakéta, az ember szája mosolyra szalad, még az is gyermeki sikollyal fogadja a felbocsátás első másodperceit, akinek már van tapasztalata a repülésben – emlékezett vissza Kapu Tibor.

Kapu Tibor életre szóló élménynek nevezte, amikor kiért a világűrbe (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Elmondta: a zajszűrős fülhallgató ellenére hallható a rakéta hangja, rezeg és vibrál, de érezhető, hogy az egész rakéta egyben van, stabil, ő pedig a szerkezet része. Felidézte: azok az erőhatások, amelyek érik őket, ugyanazok, amelyekre előre felkészültek.

Száz kilométeres magasságba viszi el őket az első fokozat, két és fél perc alatt, utána leválik, a második fokozat még hat-hét percig működik, a terhelés, a zaj, a rázkódás egyre nő, majd

egy pillanat alatt megszűnik minden, és beáll a súlytalanság és a világűr csendje.

Ez a hatalmas kontraszt, amit ilyenkor átél az ember, egy akkora élmény, amire mindig emlékezni fogok – idézte fel.

A katartikus pillanat

Cserényi Gyula, aki a Földről segítette az űrállomáson dolgozó magyar kutató űrhajós munkáját, a Kennedy Space Centerben nézte végig a felbocsátást, ami lenyűgöző volt. A 28 órás utazás után való dokkolást Floridában együtt nézték a Kapu családdal, utána azonnal indultak Houstonba. A dokkolás után Kapu Tibor nemzetközi űrállomásra való megérkezése volt igazán katartikus pillanat, akkor érezte, hogy sikerült a küldetés.

Cserényi Gyula tartalékos kutató űrhajós (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kapu Tibor elmondta: amikor megérkeztek, volt egy órájuk addig, amíg az üdvözlő ceremónia megtörtént, ebben az egy órában csukott szemmel vezették be őket a kupolába, majd felhívhatták a szeretteiket. Ezek is olyan élmények, amelyekre mindig emlékezni fog – közölte, majd felidézte az űrállomáson töltött napokat. Szólt az ott elvégzett huszonöt kísérletről, amelyeket kollégái precízen megterveztek, hogy mindent időben elvégezhessen, ezt közös sikernek tekinti.

Átszáguldani a plazmán

A legjobb időtöltés számára az volt, ha a kupolában lehetett, és nézhette a Földet, az utolsó este 90 percet tölthetett ott egy huzamban. A kupolában felfelé néztek a Földre, ami gyönyörű, nagyon fényes, színes, elképesztően izgalmas, látható, hogy mennyi minden történik egyszerre.

A két űrhajós Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztosnak is köszönetet mondott (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kapu Tibor kiemelte: 18 napot töltöttek az űrállomáson, a visszatérés legizgalmasabb része az a 12 perc, amíg a plazmán átszáguldanak és nincs kommunikáció.

A színpadra érkező Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztosnak is köszönetet mondott. Kiemelte: az ő ötlete volt, hogy legyen egy következő magyar űrhajós, és az elmúlt hat-hét évben a program legerősebb motorja volt. Mint mondta, nélküle ez a küldetés nem jöhetett volna létre.

Borítókép: Kapu Tibor és Cserényi Gyula a Millenáris Parkban tartott élménybeszámolón (Fotó: MTI/Illyés Tibor)