időjárás 19°C Csaba 2022. július 6.
logo

Szarka Gábor: Több tízszeres a túljelentkezés az SZFE-n

Magyar Nemzet
2022.05.15. 18:31 2022.05.15. 18:42
Szarka Gábor: Több tízszeres a túljelentkezés az SZFE-n

Az idén is több tízszeres a túljelentkezés a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakára, és átlagban is mintegy tízszer többen jelentkeztek az SZFE-n meghirdetett valamennyi hallgatói helyre. Szarka Gábor, az egyetem kancellárja az Origónak elmondta: a felvételi zökkenőmentesen zajlik, és míg korábban a jelentkezők több mint egyharmada budapesti volt, az idén már 90 százalék körüli a vidéki és a határon túli jelentkezők aránya. A kancellár beszélt az eddig elvégzett munkáról és arról is, milyen további céljaik vannak, milyen fejlesztések várnak az egyetemre.

Hiába támadták az intézményt, a diákok nem fordultak el az SZFE-től. Már a modellváltás utáni első évben - tavaly – is inkább minimális növekedés volt tapasztalható a modellváltás előtti évekhez képest a jelentkezések összesített száma tekintetében. Most pedig még nagyobb a túljelentkezés a meghirdetett szakokra. Az idén eltűntek a korábbi anomáliák is

nyilatkozta az Origónak Szarka Gábor. A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja elmondta, míg tavaly a felvételizők összesítésénél azt látták, a budapesti és a vidéki fiatalok aránya nagyjából 30-70 százalék volt az intézményben, ez az arány idén jelentésen megváltozott oly módon, hogy a mostani jelentkezők között a vidéki és a határon túli fiatalok aránya 90 százalék felett van. Szarka Gábor úgy véli, a fiatalok talán most már érzik, hogy immár nem elsősorban budapesti kiváltság bekerülni az SZFE-re.

– Büszkék vagyunk hallgatóinkra, akik különböző művészeti fesztiválokon, versenyeken fontos díjakat nyertek az elmúlt időszakban

– jegyezte meg. Mint részletezte, a tanárok közül többen rangos elismerésekben részesültek, ezek között van az egyetem rektora, Rátóti Zoltán is, aki művészeti életpályájának elismeréseképpen Kossuth-díjat vehetett át. – Ezek rendkívül fontos visszajelzések számunkra, hiszen egy művészeti egyetemen a tudományos előmenetellel egyenértékűnek ismerhető el a művészeti alkotói életpálya és az ezzel járó művészeti díj és elismerés. Mégis a legfontosabb számunkra hallgatóink helytállása a megméretéseken. Az SZFE hallgatóinak előadása nyerte például a 13. SZÍN-TÁR Fesztivál fődíját Kecskeméten – tette hozzá. 

A nulláról indultak

A szakember elmondta, a modellváltás után a nulláról kellett indulniuk: az épületetek és az oktatási helyszínek állapota siralmas volt, de nem volt jobb a helyzet az adminisztráció szempontjából sem. Az egyetem iratait kukászsákokban tárolva találták meg. − Több tanár és hallgató elhagyta az intézményt, a szenátus lemondott, a vezetők úgy álltak fel, hogy nem adták át a feladataikat és az alapvető információkat sem kaptuk meg. Át kellett hidalni ezt a rendkívül nehéz időszakot. A folyamatot nehezítette, hogy közben a modellváltást is végre kellett hajtani. Összességében Rátóti Zoltán idén februári rektori kinevezése tekinthető azon eseménynek, amikor ennek a komplex átalakításnak az intézményi működést megalapozó első fázisa – vagyis tulajdonképpen a modellváltás folyamata – lezárult. Mindeközben az oktatásnak is folyamatosnak kellett lennie, ehhez új tanárok is érkeztek egyetemünkre. Utóbbiak integrálása sem volt zökkenőmentes,

ugyanis bármelyik művésznek, aki a modellváltó SZFE-vel kapcsolatba került, azonnal kirekesztő jellegű személyes támadásokkal kellett szembenéznie.

– részletezte. A  Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja nem csodálkozik azon, hogy „nem mindenki tudja elviselni az akár a művészeti teljesítményét is megkérdőjelező megaláztatásokat, és ezért a mai napig hezitál, holott szakmailag szívesen tanítaná a jövő művésznemzedékét”. Szarka Gábor a lapnak elmondta, a legfontosabb feladatuk az volt, hogy biztosítsák az oktatás folyamatosságát, és a szakmai munkához kialakítsák az egyetem múltjához méltó körülményeket.

A változások

− Másfél év alatt olyan kimagasló körülményeket teremtettünk hallgatóink számára a tantermekben, stúdiókban, próbahelyszíneken, ami megfelel a 21. századi elvárásoknak − részletezte az egyetem kancellárja. Szarka Gábor azt is elmondta, hogy hallgatói igények alapján új közösségi tereket alakítottak ki valamennyi oktatási épületükben, illetve teljesen megújult az egyetemi könyvtár is, amely immár országos szakkönyvtári címmel büszkélkedhet. Azt is elárulta, minden felújított helyiséget új bútorokkal rendeztek be, a filmes és színházi technika színvonala pedig véleménye szerint immár páratlan lehetőségeket biztosít az oktatásnak. Szarka Gábor úgy vélekedik azonban, hogy egy ilyen hatalmas egyetemi átalakítás sem mutathat fel oktatási értelemben azonnali eredményeket, de ezen a területen is egy nagyon komoly építkezés vette kezdetét. 

Ki kell érlelődnie tehát a változásnak, amit elindítottunk és amit az elmúlt másfél év munkájával megalapoztunk. Az egyetemi élet legfontosabb szereplője a hallgató, az egyetem tevékenységének fő célja pedig a hallgató felkészítése a választott művészeti pályájára. Hosszabb távon az ő művészeti teljesítményük, valamint a közönség visszajelzése mutatja majd meg, hogy összességében jó munkát végeztünk-e

− zárta gondolatait a kancellár.

Miért volt szükség a modellváltásra?

− A modellváltás magas, számszerűsíthető minőségi követelményeket támaszt az egyes intézmények felé, ehhez ugyanakkor rugalmas működési keretrendszert és anyagi kiszámíthatóságot biztosít, amely lehetőségekkel ha jól élnek az egyetemek, akkor nagymértékben fokozhatják versenyképességüket a felsőoktatási piacon − nyilatkozta az portálnak Szarka Gábor. Úgy vélekedik, a kultúra, illetve a kulturális élet minden szegmense egyfajta szövet, amely összetartja a társadalmat. Ennek a szövetnek a megerősítése pedig kiemelt feladat a szakember szerint. 

− A film és a színház az a terület, amely a nemzeti kultúrát a legközelebb viszi az emberekhez. Sokan járnak színházba Magyarországon, még többen néznek filmeket. Ha a magunk oktatási eszközeivel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy felkészült szakemberek jó magyar filmeket készítsenek vagy jó színházi előadásokat állítsanak színpadra, olyan témaválasztással, ami hozzájárul a magyar kultúra terjesztéséhez, így a társadalom belső szövetének erősítéséhez, akkor már megérte a változás − jegyezte meg. Szarka Gábor úgy véli, az egyetem oktatási és értékteremtő közeg, s a modellváltással kinyílt és megjelent a nemzeti kultúrát határozottabban középpontba állító megközelítés is.

Borítókép: Szarka Gábor (Forrás: Mandiner)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.