Miután felesége, Dobrev Klára árnyékkormányt alakított, ő maga pedig nyíltan megüzente a baloldalnak, hogy a DK-hoz kell igazodni, Gyurcsány Ferenc elérkezettnek látta az időt, hogy újra elővegye Trianon témáját, azaz lényegében a határon túli magyarság kérdését.
A bukott miniszterelnök tette ezt édesanyja halálának évfordulója ürügyén a veszteségek elfogadásának, az elengedésnek a fontosságát hangsúlyozva. Szónoklatában Gyurcsány elutasította azokat, akik szerinte „visszafordítanák”, de még azokat is, akik csupán gyászolják Trianont. „Ezért imádkozunk Trianon elvesztése miatt, ezzel fekszünk, kelünk. Aki magyar, velünk tart! Aki nem ezt gondolja, az becstelen – szerintük” – gúnyolódott, majd rátért arra, hogy szerinte mi a helyes viszonyulás a területeink kétharmadának, lakosságunk több mint felének elvesztésével járó békediktátumhoz. Mint írta, „megint mások meg megemésztették a megemészthetetlent. Meggyászolták. Nem felejtenek. De tanulnak és mennek előre. Nem érzéketlenek, de elfogadták azt, amit nem lehet megváltoztatni. Vannak, aki a jövőt keresik, már nem siratják minden nap a múltat” – adta meg az irányt a bukott miniszterelnök.
Ismert: Gyurcsány Ferenc politikai érdekből korábban is minden alkalmat megragadott a határon túliak, a nemzeti összetartozás támadására. Ősbűnként 2004. december 5-én árulta el a határon túliakat az általa vezetett MSZP–SZDSZ-kormány. Ekkor tartottak népszavazást egyebek mellett arról, hogy határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Bár a többség igennel szavazott, a Gyurcsány-kormány addig sosem látott gyűlölet- és hazugságkampányának eredményeképpen túl kevesen járultak az urnákhoz, így eredménytelen lett a referendum. „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!” – harsogta az akkori kormányzati kampány.
Gyurcsány ugyanakkor bukása és a DK megalapítása után sem változtatott a határon túliakhoz való viszonyán, sőt: párttársaival együtt nemmel szavazott az Orbán-kormány által beterjesztett kedvezményes honosításról szóló törvényre, a június 4-én tartandó nemzeti összetartozás napjára, illetve arra, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve legyen. De Gyurcsány és pártja még a koronavírus-járvány alatt is támadta a határon túliakat. Vadai Ágnes, a DK alelnöke azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből. „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is” – fogalmazott Vadai. Ugyanekkor Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát. Mint a DK-s politikus fogalmazott, nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”. Idén júniusban, a nemzeti összetartozás napján pedig Niedermüller Péter írta közösségi oldalán: „Gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon Magyarországon.”
Borítókép: Gyurcsány Ferenc. Fotó: Éberling András.
