Budapestre kerülnek a Szolidaritás papjának ereklyéi

Szombaton, október 8-án ünnepélyesen elhelyezik Boldog Jerzy Popieluszko ereklyéit a fővárosban, az óbudai Kövi Szűz Mária-templomban. A lengyel vértanú atya, akit a Szolidaritás papjának is neveznek, nagy tiszteletnek örvend a III. kerületben, ahol korábban már emlékhelyet állítottak neki. A helyi egyházközség nagy ajándéknak tartja az ereklyéket, amelyek fontos üzenetet hordoznak.

2022. 10. 07. 17:44
POLAND-VATICAN-RELIGION-COMMUNISM
POLAND-VATICAN-RELIGION-COMMUNISM Fotó: JANEK SKARZYNSKI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Október 8-án, szombaton helyezik el ünnepélyesen Boldog Jerzy Popieluszko lengyel katolikus pap (alsó képen) ereklyéit Budapesten, az óbudai Kövi Szűz Mária-templomban. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik, a főcelebráns Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök lesz. Az ereklyéket előzőleg szeptember 13-án Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek adta át a magyar delegációnak Lengyelországban.

Boldog Jerzy Popieluszko a lengyel katolikus egyház ikonikus alakja volt, aki papként 1980-tól szoros kapcsolatban állt a Szolidaritás mozgalommal. Az atya a hadiállapot 1981-es kihirdetése után nagy tömegeket vonzó, hazafias miséket tartott a varsói Kosztka Szent Szaniszló-templomban, többször felemelte a szavát a kommunista államhatalom ellen, amely úgy ítélte meg, hogy veszélyessé vált rá.

Először bombát dobtak be a háza ablakán, majd egy megrendezett autóbalesettel törtek az életére, de ez a támadás meghiúsult. Végül 1984. október 19-én elrabolták a papot, majd agyba-főbe verték, végül egy követ kötöttek a lábára, és a Visztula víztározójába dobták. A mártírhalált halt atyát 2010. június 6-án avatták boldoggá, szentté avatása folyamatban van. Az évek alatt a Kosztka Szent Szaniszló-templom kertjében található sírja zarándokhellyé vált, varsói útja során mások mellett George Bush amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő, Václav Havel cseh elnök, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök is ellátogatott oda. A templomban 2018-ban avatták fel Popieluszko atya magyar–lengyel felirattal ellátott emléktábláját.

 

Három emlékfa

 

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke nagy tisztelője a lengyel vértanúnak. Ő volt az, aki még óbudai polgármesterként a lengyel önkormányzattal karöltve azon munkálkodott, hogy minél többen megismerjék a néhai pap szomorú, de mégis erőt adó történetét a kerületben és annak határain túl is. Bús Balázs többek között egy emlékhelyet is létrehozott Óbudán a vértanú tiszteletére. Itt nagy kövekből rózsafüzért alakítottak ki, és az egyik „szemen” Boldog Jerzy Popieluszko élettörténetét olvashatják el a hívek és az érdeklődők. 

Tizennyolc éves koromban, éppen 1984-ben voltam először Varsóban egy lengyelországi zarándoklaton, abban az évben ölték meg Popieluszko atyát. Egy esztendő múlva, október 20-án Molnár Tamás elsőként reagált erre itthon, akinek Óbudán volt kiállítása az akkori Artéria Galériában. Ez akkor egy illegális rendezvény volt, de én is részt vettem rajta, lényegében erre az időszakra teszem a politikai ébredésemet is

– emlékezett vissza Bús Balázs. Hozzátette: az általa létrehozott emlékhelyen nemcsak kő rózsafüzér van, hanem három emlékfa is, egyet Boldog Jerzy Popieluszko atyának, egyet Stefan Wyszynski bíborosnak, egyet pedig II. Szent János Pál pápának helyeztek el. Szavai szerint ez a három ember talán a legtöbbet tette a kommunizmus lebontásáért.

 

Szeretve küzdött

 

Szili András atya, a Kövi Szűz Mária-templom plébánosa lapunknak elmondta: nagy öröm és hatalmas megtiszteltetés a helyi egyházközségnek, hogy a templomban helyezik el Popieluszko atya ereklyéit. – Nálunk már kialakult a lengyel vértanú iránti tisztelet, a hívek rendszeresen fogalmaznak meg miseszándékot az atyáért és a szentté avatásáért. Nagyon sokan imádkoznak érte folyamatosan – emelte ki Szili András atya.

Jerzy Popieluszko
Fotó: AFP

Molnár Imre történész évekkel ezelőtt könyvet írt a néhai lengyel papról Jerzy Popieluszko élete és mártírhalála címmel.

Azokban az időkben, amikor Jerzy Popieluszko atya az üldöztetések ellenére még dolgozott, diákként kijártam Lengyelországba. Az ő missziója az volt, hogy erőszak-, bosszú- és gyűlöletmentesen hirdette az igazságot. Kimondott mindent, amit a kommunista hatóságok az egyének, a társadalom és az egyház ellen elkövettek, a legváltozatosabb módon kiállt azokért, akiket üldöztek, és ezért vonta magára a kommunisták haragját

– emlékeztetett Molnár Imre. Szavai szerint Popieluszko atya nagysága abban állt, hogy azokban az időkben, amikor Lengyelország a polgárháború szélére sodródott, sikerült lecsillapítania a kedélyeket. A vértanú pap azt tanította az embereknek, hogy a rosszat jóval győzzék le, erőszakmentesen álljanak ellen a kommunista hatalomnak, tartsanak ki az igazság mellett, és a társadalom erkölcsileg kerekedjen a párt és azok erőszakszervezetei fölé. – Most is olyan időket élünk, amikor újra meghurcolják a papokat, Lengyelországban is működnek olyan erők, amelyek – elsősorban nyugati ideológiákból táplálkozva – az egyházat célpontnak tekintik. Most is érvényesek azonban Popieluszko atya tanításai – tette hozzá a történész.

 

Példaértékű élet

 

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette: noha érkeztek korábban Popieluszko-ereklyék Magyarországra, így Kölcsére, Szentkútra és Pécs-Kertvárosba is, a mostani felajánlásnak mégis fontos üzenete van. Szavai szerint többeknek, így Molnár Imrének és Bús Balázsnak is fontos szerepe van abban, hogy az ereklyék Óbudára kerülnek, de van a történetben egy köztes szereplő is, Kiss László, a kerület DK-s polgármestere.

Egy ereklye nem helyettesíti az istenhitet, nem emelkedik bármiféle egyházi tanítás fölé, ugyanakkor része a katolikus vallásnak. Arra világít rá, hogy egy boldog, egy szent tisztelete nagyon fontos, és a példájára, ahogy élte az életét, oda kell figyelnünk. Ugyanakkor egy ereklye nem lehet egy politikai játszma része sem, és örömmel venném, ha a DK-s polgármester, aki személyesen elment Varsóba, és az óbudai ünnepségsorozat megrendezését is propagálta, tettekben is követné Popieluszko atya életét

– hangsúlyozta az államtitkár.

– A vértanú atya kommunistaellenes volt, a családot, a közösségeket, a nemzetet tisztelte. A baloldali politikusoknak is el kellene fogadniuk, hogy egy nemzet vagyunk, és azt nem lehet mindenfelé kiárulni. Emellett vannak olyan, a teremtett világ törvényéből fakadó alapvetések, amelyeket ha felrúg az emberiség, akkor mindent tönkretesz. Gondolok itt a genderelméletre, az LMBTQ-propagandára, amelyekre egyáltalán nem épült Popieluszko atya tanítása – folytatta a politikus. Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a DK politikusai börtönnel fenyegettek meg papokat, továbbá sok százezer embert azzal riogatnak, hogy ha hatalomra kerülnek, megvonják az egyházi intézmények támogatását. – Reméljük, hogy ez az ünnepségsorozat legalább egy DK-s politikus gondolkodását jó irányba változtatja – fűzte hozzá a kormánypárti politikus.

Borítókép: Jerzy Popieluszko nagy tiszteletnek örvend a keresztény világban (Janek Skarzynski/AFP)

 

Filmen a nyolcvanas évek Lengyelországa. Elkezdték vetíteni a magyarországi mozikban a Nem hagytak nyomokat (Leave No Traces) 2021-es lengyel filmdrámát, amelyet Jan P. Matuszynski rendezett. A Port.hu oldalon fellelhető ismertető szerint az alkotás olyan történetet dolgoz fel, amely az egész keleti blokkot megrázta, bármennyire is próbálta a lengyel államhatalom eltussolni. Az esemény 1983 nyarán, Lengyelországban játszódik, amikor már néhány hónapja felfüggesztették a kommunista kormányzat által korábban bevezetett hadiállapotot, de a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait. Egy érettségi előtt álló diákot mondvacsinált indokkal előállítottak, majd halálra vertek a rendőrök a legjobb barátja, Jurek Popiel szeme láttára. A szemtanú fiú hamar az állam ellenségévé válik. A fiatalnak döntenie kell: meghunyászkodik vagy tanúskodik barátja ügyében, és kiáll az igazság mellett, még ha ezzel a saját és szerettei életét kockáztatja is. Az internetes portálon kiemelik, hogy bár Jan P. Matuszynski filmje közel negyven évvel ezelőtt játszódik, mondanivalója aligha lehetne aktuálisabb. A Nem hagytak nyomokat a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, Lengyelország ezt az alkotást nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriába a 2022-es Oscar-díjra.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.