Hallgat a dollárbaloldal a konzultációjáról

Továbbra sem tudni, hogy az amerikai pénzekkel támogatott Márki-Zay Péter „civil nemzeti konzultációján” eddig hányan vehettek részt, de adatvédelmi aggályok is felmerülnek a kérdőív körül. Eközben az LMP által indított zöldkonzultációról kiderült, hogy azon alig tízezren vettek részt.

20220315 budapest muegyetem rakpart az ellenzeki felszolalok havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az LMP ötlete nem példa nélküli, mivel a baloldalon előszeretettel próbálkoztak saját konzultációkkal. Tavaly nyáron Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere hirdetett konzultációt a világ egyik legrangosabb egyeteme, a Fudan Budapestre tervezett campusának megépítése ellen. A fővárosi konzultáció azonban csúfos kudarcba fulladt, csupán harmincezren töltötték ki a kérdőívet. Korábban a Jobbik is próbálta plagizálni a nemzeti konzultáció ötletét, amikor 2016-ban elindították a „Valódi Nemzeti Konzultáció” nevet viselő kezdeményezésüket. Ahogy Karácsonyék 2021-es Fudan-konzultációja, úgy ez is érdektelenségbe fulladt, a kérdőívet alig kétszázezren töltötték ki. Két másik baloldali párt, a Párbeszéd, valamint a Momentum is indított már saját konzultációkat az elmúlt években. Ezeket nagy sikerként könyvelték el, azonban az eredményekről, valamint arról, hogy hányan töltötték ki a kérdőívet, semmilyen adatot nem találni a pártok nyilvános felületein. Megjegyzendő, hogy ezzel szemben a kormány által indított konzultációkat rendre több mint egymillióan töltik ki, a szankciókról szóló kérdőívet például 1,3 millióan töltötték ki.

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)