– A napokban lezárult a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció, hányan töltötték ki a kérdőívet összesen?
– A pénteki összesítések szerint egymillió-háromszázhatvanháromezren töltötték ki a kérdőívet.
– Milyen következtetéseket von le a kormány ebből?
– Ez a magas szám azt mutatja, hogy a nemzeti konzultáció újra bizonyított. Ha lakosságarányosan nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy más uniós országokban nincs hasonló erejű, párbeszédet erősítő kezdeményezés. Márpedig egy ilyen rendkívül felfokozott helyzetben nagy szükség van arra, hogy a mindennapokat érintő döntésekről kikérjük az állampolgárok véleményét.
Akárhányszor is támadják az ellenzéki pártok a konzultáció intézményét, annyiszor bizonyítja jelentőségét.
Szeretnék ezúton is köszönetet mondani azoknak a szakembereknek, akik sokadjára vesznek részt a konzultáció lebonyolításában, így a kérdőívek kézbesítésében és kiértékelésében. Több mint egymillió kérdőív esetében ez óriási munka.
– Milyen kormányzati lépések várhatók a szankciók ellen a továbbiakban?
Az, hogy mikor kerülnek napirendre újabb szankciós javaslatok és milyen módon, nem csak rajtunk múlik. Bármelyik tanácsülésen, bármelyik kormányfői csúcson felvethetik ezeket, ezért állandóan résen kell lennünk. Az elmúlt hetekben a gázszektor és a nukleáris energia bevonását vették napirendre. Mind a kettő húsbavágó lenne Magyarország számára.
Azért is, mert a gázellátás terén 80 százalékban függünk az orosz szállításoktól. A paksi atomerőmű pedig több mint 40 százalékát adja a hazai áramellátásnak. Ezt azért kell külön kiemelni, mert még olyan javaslat is van, amely a fűtőelemekre is kiterjesztené a szankciókat, ez pedig a jelenleg is működő paksi blokkokat is érintené.
– Az olajembargó alól mentességet harcolt ki a kormány, de a szankció kivetése után mégis ki kellett vezetni a benzinárstopot. Ebből úgy látszik, hogy ez a megoldás nem tudja megóvni a magyarokat a káros hatásoktól, mit tehet a kormány a jövőben?
– Meg kell különböztetnünk a szankciók két hatását. Júniusban az ellátási korlátozás alól harcoltunk ki mentességet, tehát megkapjuk az Oroszországból érkező olajat vezetéken, de az árhatás alól nem tudjuk magunkat függetleníteni. Azért nem, mert ha a többi tagországban életbe léptetik a behozatali korlátozást, akkor eltűnik az orosz olaj az európai piacról. Ha a kereslet eközben nem csökken, akkor ennek árfelhajtó hatása lesz. Ha egész Európában magasabb a piaci ár, akkor ennek hatását Magyarországon is érezni fogjuk.