Brüsszel félmilliárd forinttal pénzeli a Soros-közeli tényellenőr-hálózatot

Az álhírek elleni harc jelszavával az Európai Bizottság újabb uniós forrásokat irányít egy olyan magyarországi projektbe, amely fölött kormánykritikus, balliberális és Soros-közeli szervezetek bábáskodnak. Az idén októbertől 30 hónapon át futó program 1,3 millió eurós, átszámítva félmilliárdos támogatást kap Brüsszeltől, miközben a pénz fölött olyan szereplők diszponálnak, mint a Political Capital vagy a Lakmusz. A most induló szakaszban újabb szereplők, köztük az a Magyar Hang is bekerült a körbe, amely – Magyar Péterrel karöltve – sajtótörténelmet írt a szír repülős álhír publikálásával. A brüsszeli pénzek felhasználásával kapcsolatban régóta komoly aggályok merülnek fel, miután az EU mintegy 17 milliárd eurónyi összeget osztott szét nem kormányzati szervezetek között világszerte. A baloldal minden eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy kivizsgálják a költéséket, az ebből a célból végül megalakuló grémium első üléséről pedig kivonultak.

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

Érdemes megjegyezni, hogy miközben a mesterséges intelligencia (MI) „dezinformációs kihívásaival” szemben is fellépnének, a tájékoztatóban szerepel, hogy ők maguk is kihasználják az MI kínálta lehetőségeket. Érdekesség, hogy a Magyar Hangtól azt várják, hogy a lap erősíti a „páneurópai dimenziójukat”, fejleszti az eszközeiket – amelyekkel kapcsolatban egyébként nem fejtik ki, pontosan miről van szó –, valamint felméréseket végez és felerősíti a terjesztési erőfeszítéseiket.

Tollasodó tényellenőrök

Az elmúlt években a tényellenőr-szervezetek fontos eszközzé váltak a globális progresszív hálózatok kezében arra, hogy a tényellenőrzés jelszavával korlátozzák a sajtószabadságot és alakítsák a közbeszédet, ezen keresztül pedig befolyásolják különböző országok belpolitikai folyamatait. Ezt a tendenciát jól érzékelteti, ha megnézzük, hogy a közelmúltban miként változtak a Lakmuszhoz befolyó támogatások. Csak pályázati támogatásokból 173 millió forint folyt be a portál mögött álló Magyar Jeti Zrt.-hez 2024-ben, a többi között az Európai Bizottság által finanszírozott Sphera projekt keretében. Ez a summa 23 millió forinttal több az egy évvel korábban azonos címen beérkezett összegnél.

A brüsszeli pénzek felhasználásával kapcsolatban régóta számos kétség merült fel, a politikai korrupcióra emlékeztető machinációk kapcsán már a külföldi sajtó is arról írt, hogy az Európai Bizottság civil szervezeteknek osztogatott pénzt, cserébe azok más európai intézményeknél és szereplőknél lobbiztak az érdekükben. Végül a nyáron került nyilvánosságra a Patrióták Európáért képviselőcsoport adatigénylése nyomán az a lista, amelynek több tízezer tételéből kiderül: az EU mintegy 17 milliárd eurónyi összeget osztott szét nem kormányzati szervezetek között világszerte. A Fideszt is a soraiban tudó Patrióták szorgalmazására végül felállt egy vizsgálati munkacsoport annak kiderítésére, hogy pontosan milyen civil vagy álcivil szervezetek kapnak pénzeket a brüsszeli alapokból. Beszédes körülmény, hogy a baloldal a végsőkig igyekezett késleltetni a grémium felállását, az első ülésén pedig a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek látványosan kivonultak, „boszorkányüldözésnek” tartva, hogy a többiek a végére akarnak járni: milyen civilek kapnak pénzeket a brüsszeli alapokból.