Így finanszírozza Brüsszel az álcivileket

Brüsszel a politikai korrupcióra emlékeztető machinációi immár a külföldi sajtó figyelmét is felkeltették: egy holland lap szerint az Európai Bizottság civil szervezeteknek osztogatott pénzt, cserébe azok más európai intézményeknél és szereplőknél lobbiztak az érdekükben. A dolog pikantériája, hogy mindezt Magyarországon már sok éve csinálja az Európai Bizottság.

Gdansk, 2025. február 7. Donald Tusk, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltõ Lengyelország miniszterelnöke Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a gdanski Európai Szolidaritás Központjában 2025. február 7-én, a bizottság és a lengyel kormány együttes ülése elõtt. MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa Fotó: Adam Warzawa Forrás: Gdansk, 2025. február 7. Donald Tusk, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltõ Lengyelország miniszterelnöke Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a gdanski Európai Szolidaritás Központjában 2025. február 7

Immár Nyugat-Európában is hír, hogy számos, a Soros-hálózathoz is tartozó, magát civilnek mondó, valójában álcivil szervezet úgy kap pénzt Brüsszelből, hogy közben ezek a csoportok politikai megbízást teljesítenek. A holland De Telegraaf című lap január végén titkos szerződésekről számolt be, amelyeket az Európai Bizottság zöld NGO-kkal kötött rejtett lobbitevékenység végzése céljából. A feladat az volt, hogy ezek a szervezetek rávegyék a tagállamokat és az Európai Parlament képviselőit arra, hogy támogassák a bizottság zöldpolitikai kezdeményezéseit. Ehhez a különböző szervezetek mintegy 700 ezer eurót kaptak.

Brüsszel Soros György számos szervezetét komoly előnyben részesíti. Fotó: AFP

Az ilyen machinációk ugyanakkor legfeljebb a nyugat-európai újságolvasóknak lehet újdonság, Magyarországon mindez már évek óta folyik. Nagyjából leplezetlenül.

Amnesty International Magyarország

Az egyik legjelentősebb, a Soros-hálózathoz is több szállal kapcsolható szervezet az Amnesty International Magyarország. Az Amnesty költségvetésének majd felét más államoktól és nemzetközi szervezetektől kapta 2023-ban. Az említett szereplők és a Soros-hálózattal együtt mozgó Brüsszel hozzájárulása a működésükhöz mintegy 170 millió forintnyi támogatást jelentett egy év alatt.

Az Európai Bizottságtól a 2023-as évben csaknem 53 millió forintot kaptak, ami a teljes éves bevételük közel 13 százaléka. A pénzt a Citizens, Equality, Rights and Value (CERV) elnevezésű program keretében, a nemek közötti egyenlőség elősegítése céljából kiírt pályázat nyerteseként juttatták nekik. Az Amnesty több fronton is Magyarország érdekei ellen tevékenykedett, amint azt a továbbiakban látni fogjuk.

A szervezet a 2023-as jelentésében beszámol arról, hogy elkészítették az Európai Bizottság éves jogállamisági értékeléséhez kapcsolódó elemzésüket, vagyis részben az Amnesty véleményére alapozva tart vissza uniós forrásokat hazánktól Brüsszel, és erre a szervezet még büszke is.

Az éves jelentés arról is említést tesz, hogy 2023 márciusában az Európai Parlament mellett 15 uniós tagállam lépett be a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt indított Európai Bizottság kontra Magyarország perbe a bizottság oldalán. Az Amnesty azzal dicsekszik, hogy számos tagállam fellépése az ő munkájuknak köszönhető.

Transparency International Magyarország

A Soros-hálózattal szintén összefüggésbe hozható Transparency International Magyarország az elmúlt években szintén jelentős mértékben külföldi forrásokból tartotta fenn magát és támadta hazánkat. Az Európai Bizottságtól összesen 13,7 millió forintot kaptak 2023-as beszámolójuk szerint.

A Transparency International minden évben elkészíti Korrupcióérzékelési Indexét (CPI), amely alapján kimutatják, mely országok a legkorruptabbak és melyek a legkevésbé azok a világon. A CPI megállapítása kapcsán tapasztalható elfogultságot már Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke is számonkérte a szervezeten. Mindennek azért van jelentősége, mert az index hivatkozási alapként szolgál a Magyarországnak járó uniós források visszatartása kapcsán.

Magyar Helsinki Bizottság

Finanszírozás és kapcsolati háló tekintetében a Magyar Helsinki Bizottság sem lóg ki a sorból az előző szereplőkhöz képest. Bevételeik 61 százaléka magánalapítványoktól, többek közt Soros Györgytől származott. Kis híján 50 millió forintot azért az Európai Bizottságtól is kaptak több évre elosztva – derül ki a szervezet 2023-as beszámolójából.

A Helsinki az elmúlt esztendőkben gyakran bírálta a magyar kormány bevándorláspolitikáját, különösen a határzárra, a tranzitzónák működtetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint migránsok jogi képviseletét is elvállalták például az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Működésük bizonyosan közrejátszott abban, hogy az Európai Bíróság 2024 júniusában 200 millió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg meg nem változtatjuk a vonatkozó szabályozást. A napokban Orbán Viktor kormányfő kijelentette: a bírsággal sem vehetik rá hazánkat, hogy tömegesen befogadjon az ország illegális migránsokat.

A Helsinki aktívan hozzájárult az Európai Bizottság 2023-as évről szóló jogállamisági jelentéséhez, és más civil szervezetekkel, egyebek mellett a Transparency International Magyarországgal közösen készített, közel százoldalas beadványt juttatott el az Európai Bizottsághoz, amelyet felhasználva Brüsszel eurómilliárdokat tart vissza Magyarországtól.

Lakmusz–HDMO

Az Európai Bizottság által 2020-ban létrehozott Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) hazai központjaként 2023 januárjában jött létre a Magyar Digitális Média Obszervatórium (Lakmusz–HDMO). A projekt keretében hat szervezet működik együtt: a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az AFP hírügynökség, a Lakmusz, az Idea Alapítvány és az Epresspack. Tevékenységeik közé tartozik saját bevallásuk szerint a tényellenőrzés és az ezzel kapcsolatos kutatások, elemzések, emellett képzéseket is tartanak újságíróknak és tanároknak a tényellenőrzés, illetve a tudatos médiafogyasztás témakörében.

A HDMO Projekt az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg, a HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság. A projekt majd összes résztvevője visszatérő szereplője cikkeinknek. A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely külföldi és Soros-pénzekből támadta Magyarországot az elmúlt években, csakúgy, mint a Lakmusz.